Ki hogyan élte meg a B kategóriás jogsi szerzés folyamatát?

Nekem nehéz volt.

Nem azért mer nem ment hanem mer munka mellett csináltam, es szívatott a főnök.

Úgy zajlott hogy ha délelőttös voltam ugye délelőtt dolgoztam, haza ertem ettem nagyon picit pihentem és tanultam az e learningen ezerrel. Ha délutános voltam akkor delelott tanultam. Ugyan ez volt az egészségügyivel is, bejártam az órákra majd otthon tanultam ezerrel, szinten sikerült elsőre.

A vezetés része azer volt nehéz mert iszonyú fáradt voltam, ha délelőtt mentem vezetni akkor azért mer késő este ertem haza a munkából(este 11re) Mirek lefekudtem volt éjfél.. majd reggel korán keltem hogy be menjek busszal a városba 7re és onnan mentünk vezetni.

Ha délután mentem vezetni mer ugye délelőtt dolgoztam akkor meg állandóan dugó volt és rengeteg autó, meg hat fizikai munka után nyilván fáradt az ember.

Másodszorra sikerült a fogalmi.

Sajnos sokaig tartott nekem mer említettem szívatott a főnök, és sokszor gondolt egyet majd pénteken mondta meg hogy nekem éjszaka kell jönni jövő héten...

Tehát ilyenkor le kellett mondanom az összes órát mer azt meg már nem bírtam volna..illetve szombaton is állandóan dolgozni kellett.

Tehát nagyon fáradtan sokszor kialvatlanul kellett tanulni,vezetni..most már nyilván meg se kottyan a fáradtság tudok attól meg vezetni de akkor más volt azer..

De amúgy tényleg meg érte ..főleg ebbe a hidegbe nem kell várni a buszra stb nem kell sétálni annyit.

Nyilván szoktam így is buszozni munkába meg néha sétálunk de legalább nem mindig ez van mióta megvan a jogsi:) nekem ez egy cél volt és boldogsággal tolt el hogy megvan.

Vártam a buszt, amikor megláttam a helyi oktató hirdetését. Fogtam magam, elmentem hozzá, beiratkoztam és már kente is az elméletet. Tulajdonképpen könnyen sikerült. Elsőre átmentem mindenből.

Mostanában motor jogsin gondolkozom, de munka mellett már nem olyan egyszerű, mint anno 17 évesen megcsinálni a nyári szünet alatt.

Nehéz, stresszes. Az oktatóm egy bunkó volt, ordított, obszcenitásokat beszélt, ha rosszabb volt a napom, kikérte magának. Vezetés közben ha elrontottam valamit, olyan hangosan üvöltött a fülembe, hogy a járdán hallották, vagy ha más csinált valami bajt, lehúzta az ablakot és olyan díszmagyarral küldte el az anyjába, hogy azt se tudtam, hova bújjak, annyira égett a pofám. Ugyanez, ha csinos nőt látott és kicicogott vagy kiüvöltött az ablakon. Durva volt, kirángatta a kormányt a kezemből, államdóan belenyúlt a gázba, mert neki lassú voltam. Az első forgalmi vizsgámon úgy bestresszelt a beszédével, amit a vizsgabiztoshoz meg járókelőkhöz intézett, hogy inkább beparkoltam egy kapuba, csak legyen vége. Megbuktam, vissza mentem az egyetemvárosomba, és megcsináltam ott a jogsit. Már csak pár pluszóra kellett, simán ment minden.

Szóval a taplóarcú oktató meghatározó volt sajnos.

Úgy tudom lehet másik oktatót kérni ha egy taplót fog ki az ember. Vannak idegbetegek akiket én vezetni sem engednék, nemhogy oktatni. Én már a végén azon voltam hogy megállok a híd közepén kiszállok és otthagyom a francba az oktatót, a slusszkulcsot meg ledobom a hídról. Ha még egy megjegyzést tett volna biztos megcsináltam volna, nem érdekeltek a következmények se. Jeleztem hogy másik oktatót kérek mert ez egy bunkó paraszt akinél az életbe nem tanulok meg vezetni, és át is kerültem máshoz akinél minden zökkenőmentesen ment. Azt hiszem az a tapló már nem is oktat, lehet (remélem) bezárták elmegyógyintézetbe.

De ez ne riasszon el, a legtöbb viszonylag normális, ha nem jössz ki vele akkor meg átkéred magad máshoz.

Kresz, elsősegély ment hamar és egyszerűen. A vezetés is ment pörgősen, de eléggé széles határok között volt a produkált teljesítmény, egyik nap nagyon szépen ment, másik nap meg olyanokat hibáztam amit még az első órások se szoktak. És ez egy kicsit lelombozott, de azért a végére értem. Az oktató nagyon türelmes és jófej volt.

Utána rögtön neki is álltam az A1-nek bár nem sok kedvem volt hozzá, de ki akartam használni a friss lépéseket mivel később az Isten se rángatott volna vissza még egyszer Kreszt tanulni meg motorozgatni.

Mivel melóba robogóval jártam mindig is (igaz jogsi nélkül) így lecserélhettem azt a mákdaráló szart egy rendes négyütemű nagytestű 125-ös kismotorra amivel már tudtam menni 90-et és nem előzgettek a kenyeresautók is. Ezzel járok be, mert olcsó, a kocsit csak rossz időben meg télen veszem elő. Van, hogy azért megyek el vele, hogy le ne merüljön, főleg nyáron. Ha néha kell valami akkor meg ott van, igaz adója van így is ha áll, de van mikor kell pl. mosógépet kellett lecserélnem és el tudtam hozni magamnak (kombi) vagy a konyhabútorokat stb.

Ez volt kb. 10 éve, nyilván emiatt vezetési tapasztalatom sincs sok, de nem is kell, nem vagyok eljárkálós fajta amúgy se. Munkába vigyen el, meg onnan hozzon haza aztán csók. Bár szerintem sok magyar van ezzel szintén így, mármint vezetési tapasztalatban.