Mi a különbség a mentőautó, az esetkocsi, a rohammentő és a betegszállító között?

Különböző felszereltségi szintű mentőautók vannak.

A betegszállító tulajdonképpen nem is mentő, szolgáltatást is többnyire karitatív szervezetek látják el, előre tervezett időpontra szállítják a betegeket szakorvosokhoz, kontroll vizsgálatokra, kivizsgálásokra.

Itt fel van sorolva minden:

[link]

Előző voltam.

A mentésről szóló EüM rendelet (5/2006) az alábbi kategóriákba sorolja a mentőegységeket:

Mentőgépkocsi: Mentőgépkocsi-vezető és mentőápoló szolgál rajta. Egészségügyi alapfelszereléssel (sebellátáshoz, rögzítéshez, légútbiztosításhoz, stb) rendelkezik, gyógyszerekből csak az alapvetőek elérhetők.

Esekocsi: Mentőgépkocsi-vezető, mentő-szakápoló és mentőtiszt vagy mentőorvos szolgál rajta. Felszerelése kiegészül pl. defibrillátorral, lélegeztető géppel, gyomormosó felszereléssel, számos különféle gyógyszerrel.

Rohamkocsi (ROKO): Mentőgépkocsi-vezető, mentő-szakápoló és mentőszakorvos tartozik a személyzethez. Az esetkocsihoz hasonló, valamivel bővebb felszerelést szállít.

Speciális rohamkocsi (MICU): A ROKO-hoz hasonló, gykorlottjólképzett személyzettel működik, felszerelését tekintve lényegében egy mozgó intenzív-osztály.

Neonatológiai mentőgépkocsi: Mentőgépkocsi-vezető és gyeremk intenzív terápiás szakápoló szolgál rajta. A koraszülöttek ellátásához szükséges eszközökkel van felszerelve.

Neonatológiai rohamkocsi: A NEONAT- mentőgépkocsihoz képest egy neonatológus szakorvos (vagy bizonyos feltételeknek megfelelő más, neonat. területen gyakorlott orvosok) is tartózkodik rajta.

Gyermekmentő-rohamkocsi: A rohamkocsihoz képest az orvos gyermekgyógyász-gyermekintenzíves, a felszerelés pedig gyermekellátásra specializált.

Légi mentőjármű: A rohamkocsi személyzete (természetesen gépkocsivezető helyett pilótával) és felszerelése helikopterre vagy repülőgépre átültetve.

Mentőorvosi gépkocsi (MOK): Mentőápoló képesítésű gépkocsivezető és mentőszakorvos a személyzet. A felszerelés a rohamkocsihoz hasonló (de nincs pl. hordágy).

Mentőtiszti gépkocsi (MTK): Mentőápoló képesítésű gépkocsivezető és mentőtiszt a személyzet. A felszerelés az esetkocsihoz hasonló (de nincs pl. hordágy).

Gyermek-mentőorvosi gépkocsi: Megegyezik a gyermekrohammal, de csak két fős (gépész+orvos) és hordággyal nincs felszerelve.

Mentő-motorkerékpár: Mentőtiszt vagy mentőszakovosvezeti, a felszerelés a MOK-hoz hasonló (de nincs pl. oxigénpalack).

Mentő-moped: Mentőápo vezeti, a mentőgépkocsiéhoz hasonló felszerelést visz (nincs pl. hordágy, oxigénpalack, stb.).

Sürgősségi mentőhajó: Legénysége hajóvezetőből, mentő-szakápolóból és mentőtisztből vagy mentőorvosból áll. Felszerelése egyezik az esetkocsijéval, de ki van egészítve vízből mentésnél szükséges eszközökkel.

Transzplantációs mentő-gépkocsi: Átültetésre kerülő szerv valamint az átültetést végző orvos, munkacsoport sürgős szállítására alkalmas jármű

Tömeges baleseti egység (TBE): Legalább 5 fő ellátására alkalmas sátrat és legalább 50 fő ellátására elegendő gyógyszert-kötszert szállít, ezen felül egy kárhelyparancsnoki mini-iroda is be van benne rendezve.

A betegszállítási tevékenységet a 19/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza. A betegszállítás történhet ülőbeteg-szállító vagy fekvőbeteg-szállító járművel, vagy ha a beteg állapota megkívánja valamely besorolású mentőegységgel. A betegszállító jármű nem végezhet mentési tevékenységet. Ezeknek a járműveknek a személyzetét gépkocsivezető és - gyakran csak fekvőbeteg szállítása esetén - betegkísérő alkotja. A személyzet részére - a mentőtevékenységet végzőkhöz képes képest - minimális egészségügyi képzettség van előírva. Az un. ülőbeteg-szálltó és fekvőbeteg-szállító kocsik csak minimális egészségügyi felszereléssel rendelkeznek.