Lenne egy pár autós kérdésem, tudna-valaki választ adni rájuk?

1. Nagyon. Ezt suritesi kompresszionak hivjuk aminek sok mindenhez koze van. Pl benzinmotornal a magas nyomas elengedhetetlen a jo keverekkepzeshez. Dizeleknel mivel nincs gyujtogyertya igy az egeshez hot es nyomast kell eloallitani amitol a gazolaj ongyullad. Ha nem eleg a nyomas vagy tul sok akkor vagy gyenge lesz a motor vagy rongalodik. A fordulatszamnak ehez nincs koze, inkabb vissza fele. A dologban sok a valtozo ezert valamit vegyunk allandonak. Pl az uzemanyag mennyiseget. Ha a nyomas csokken es mi nem adunk tobb uzemanyagot es levegot a motorba amennyi kell akkor lassulni kezd es beall egy stabil munkapontba.

2. Igen ma mar leteznek vizbefecskendezeses motorok is, nemsokar kozuton is. Ez azert jo mert a motornak es a munkaternek van egy idalis homerseklete. Ezen a homersekleten legjobb a teljesitmeny. Ma mar ki van szamolva h a befecskendezett uzemanyag egy pici resze csak huti az egesteret ezert ezt a hutest vizzel oldjak meg igy nem megy karba uzemanyag. Ez a viz a hengerbejutva rogton elparolog es a pici hidrgoen illetve az oxigen nem hatraltatja az egest. Nagyon nagyon pici vizet kepzelj el, kevesebb mint egy atlagos vizcsepp. Metanol befecskendezesrol meg nem hallottam de mivel a metanol nagyon gyulekony valoszinuleg javitja a hatasfokot.

Na most a homogen keverekkepzes fontos. A kozuti autokban arra torekednek h minel egynemubb anyag legyen a keverek. Ehez pontos szamitasokat kell vegezni minden egyes munkavegzes elott de szerencsere ezt az ecu megcsinalja. Emiatt persze szondakat es tobb elektronikat kapott az auto. Nem csak a gyujtogyerta korul kell tokeletes keverekkepzesnek lennie hanem mindenhol mert a gyujtogyertya egy lancreakciot indit be ami vegig megy az egesz kevereken. Amennyiben a keverek nem tokeletes az egheto molekulak es a taplalo molekulak nem fognak maradektalanul kapcsolodni. Ugyebar tudjuk h az egesnek a feltetele az egheto anyag es az oxigen, igy fogyasztas nohet, karosanyagkibocsajtas nohet. Ezt egyebkent tokeletlen egesnek hivjuk. Ebbol a celbol is nez ki egy dugattyu ugy ahogy. Nehany dugattyunak a kozepen egy melyedes van ami segit egyenletesen elkeverni az anyagokat.

1. Nem tudom végzett-e valaki ilyen irányú méréseket, hogy számszerűsíteni is lehessen, de a forgattyústérben jellemzően minimális (0,02-0,03 bar) túlnyomás van, ami épp az alacsony érték miatt kevésbé befolyásolja.

A szellőztetés célja az olaj öregedésének akadályozása: el tudjanak távozni azok az anyagok, amik a környezetből (pl. víz) vagy az égési folyamatból (pl. égéstermékek, mindenféle oxidok) bejutnának.

Magának a kartergáznak a mértéke a terheléstől, a fordulatszámtól és a motor állapotától függenek.

Ha van módod olvasd el Dr. Dezsényi - Dr. Emőd - Dr. Finichiu Belsőégésű motorok tervezése és vizsgálata című könyvét. Egyetemi tankönyv, kicsit lehet tömény, de van benne legalább információ.

2. Többféle megoldás is létezik, de én nem néztem utána, így nem is vagyok képben - ami biztos, hogy nem a hidrogén és az oxigén a lényeg, hanem egyrészt a hőelvonás az alkatrészektől, másrészt az, hogy hőközlésre a víz elég komolyan tágul, a hengerben meg az a cél hogy táguljanak a gázok, mert az nyomja le a dugattyút ugye... :)

De egy 15 másodperces google keresés alapján angolul van ennek is komoly irodalma.

3. Épp az a lényege a hengeren belüli heterogén keveréknek, hogy a bejuttatott üzemanyag mennyisége kevesebb lehet, így lehet vele spórolni. Ha megnézel egy animációt pl. a VW konszern FSI (fuel stratified injection) motorjairól, akkor sokkal könnyebben érthetővé válik maga a koncepció. Maga a VW akár 15%-os fogyasztáscsökkenésről is beszélt, de ugye ott sem állandó ez az üzemmód, hanem terhelés/fordulatszámfüggő.

Olyat nem igazán. Az adott hengertérfogat melletti teljesítménynövelésre ott vannak az eltérő feltöltési módok, azok beváltak, kidolgozott méretezési módszerek vannak rájuk, a kompresszortól a turbofeltöltőn át a sima áramlástani feltöltésig (méretezett hosszú szívó- és kipufogócsövek, akár változtatható szívócsőhosszal, mint bizonyos Porsche motorokon; de ilyen feltöltő lényegében a "rezonátor", a kétüteműek áramlástan alapján tervezett kipufogója is azzal a szépen változó keresztmetszetével).

Maga ez a heterogén eloszlás ugye lényegében egy mechanikus terelése a gázoknak. Olyan örvénylést kelt a szívócsőben elhelyezett csappantyú, hogy a közvetlen elhelyezésű befecskendezőszelep megfelelő vezérlésével a bejuttatott tüzelőanyag a gyújtóforrás, azaz a gyertya környékére összpontosul.

Ugye valamilyen gázkeveréknek a begyújtásához az éghető résznek adott határok, azaz alsó határkoncentráció és felső határkoncentráció között kell lennie. Meg azt is tudod, hogy a hengerben a hőközlés miatt térfogatváltozás következik be, így lesz a benzin kémiai energiájából mozgási energia a dugattyún keresztül.

Szóval tereljük a beáramló levegőt, amihez olyan kevés benzint juttatunk, amivel heterogén eloszlás esetén lehet nem is tudna működni a motor, lévén alsó határkoncentráció alatt is lehetne az éghető anyag koncentrációja. Viszont az örvénylés egy "célterületre" tereli a bejuttatott mennyiséget, amit így képesek leszünk meggyújtani, és a mennyiséggel arányos energiát bevinni a motorba, amit aztán az erőátvitelen keresztül lead.

A befecskendezési idő változtatásával ugye változik a mennyiség, megfelelően szabályozva így lehet spórolni: van elég energia mozgatni a járművet, de amint nagyobb teljesítményigény lép fel (azaz megtaposod a jobb pedált) azonnal vált a csappantyú, normál örvénylési viszonyok alakulnak ki, a befecskendezőszelep hosszabb ideig tart nyitva és nagyobb teljesítményt tudunk levenni a főtengely végéről.

Mi lenne, ha ebben a szegénykeverékes üzemmódban a befecskendező mégis ugyanannyi ideig működne? Vagy kicsit gyakorlatba átültetve a szívócső csappantyúja megállna ebben a fix helyzetben, mert mondjuk eltörött vagy tönkrement az aktuátora, ami mozgatná?

Az áramlás még mindig igyekezne a befecskendezett mennyiséget összpontosítani, így a keverék túl dússá válna a gyertya közvetlen közelében. Hogy ez kormolásban (mert azt a benzines is tud ha olyan a "kedve"), teljesítményvesztésben vagy mondjuk a gyertyákra jutó több lecsapódásban (akár folyadék, akár abból visszamaradó szilárd lerakódás formájában) jelenne meg, az a mértékétől, hőmérséklettől és mindentől ami változhat függ. Nagyon szélsőséges esetben szerintem az is előfordulhatna, hogy beköpné a gyertyát, mint valami rajtafelejtett kézi szivatós kétütemű segédmotorkerékpár... :)