Nagyon szeretnék motorozni de kicsit félek tőle, mit tegyek? (Többi lent)

Nagyon őszintén mondom,ha félsz,akkor még várj vele!

Nem kötelező motorozni,viszont ha motorozol,akkor azt szerelemből kell tenned!

Én speciel alig várom,hogy melegedjen az aszfalt,és menjek fel a Tátrába döntögetni.De félelem az nincs bennem,soha nem is volt.Ha lett volna,akkor tuti nem motoroznék! Várj még pár évet,aztán meglátod!

Életem első motorját tavaly vettem, szalonból egy új ER6-n-t.Előtte semmi tapasztalat nem volt.

Azzal semmi gond, ha egy kicsit izgulsz az elején. De ha félsz magától a motorozástól, akkor nem neked való.

Nem kötekedés vagy hasonló, de aki parázik a motoron, az ön és közveszélyes.

Kevés dologtól félek, de van bennem egy extrém túlfejlett önvédelem, amit simán nevezhetünk gyávaságnak is, irreális és zavaró. Egy 40 centi széles mély árkot nem merek átugrani, medencébe ugrás is kizárt ésatöbbi. Sosem fogok extrémsportolni, ez van.

De ha ráülök a motoromra, mintha egy gyermek lennék szerető anyja ölében. Ez is irreális, de iszonyúan megnyugtat. S nagyon szeretek motorozni, ezt azelőtt tudtam, hogy motorra ültem volna, azzal kezdtem az egészet, hogy vettem motort, a már említett bajommal. A forgalomtól féltem, de tudtam, a szenvedély átsegít a jogsin és az első éveken. Így is lett. Nem mondom, a kanyarokat általában túl óvatosan veszem, előtte valahogy élesebbnek tűnik, mint közben (ezért jók a nagy, de nem túl laza kanyarok, mert ott menet közben még be tudom dönteni), de azért van kivétel s ezzel együtt is elég jókat tudtam motorozni... Néha pedig elkap a hév, akkor örülök, hogy nem nagymotor... Csak 250 ccm, 27-28 ló...

Ha egy nálam normálisabb ember kezd bele ezzel a lelkesedéssel, annak sokkal jobb lehet :D Már ha nem esik át a ló túlsó oldalára s nem lesz ön- és közveszélyes ámokfutó...

Annyi ember megtanul motorozni. Nem tudom, mennyire nehéznek tűnik számodra, de váltani, az semmiség, simán belejön az ember, ahogy a többibe is. Nem mondom, egyes ázsiai fővárosokban paráznék, sőt, be se mennék, de magyar utakon szolidan elmotorozni, az azért nagy általánosságban nem félelmetes, még felhőszakadásban vagy töksötétben sem, persze ilyenkor nem tép az ember.

De máskor sem muszáj. Sokan úgy gondolják, hogy motorozni iszonyú veszélyes, kvázi öngyilkosjelölt az ember, komoly párkapcsolatban, pláne gyerekkel rendes ember nem teszi... Pedig megfelelően vezetve nagyban csökken a veszély. A forrófejű felelőtlenek rontják el a statisztikákat. Persze, eséskor könnyen megsérülhet az ember, de egy törékenyebb autóban is, viszont motorozni mennyivel jobb :D Bár ez is ízlés dolga.

Hyosung GV250 Aquila a kicsikém, koreai, megbízható fajta, 1-2 nem túl zavaró gyenge ponttal (a háztartásomban van még egy BMW, annak is van olyan, ez ellen nem véd a nevesebb márka sem), kis fogyasztással. Első s eleddig egyetlen motorom, de nem is fogom lecserélni soha. Egyszer majd kell egy erősebb (A2 felső határa nekem tökéletes), annyi.

Tényleg ne félj, főleg az elején úgyis gyökkettővel mész, ha elesel, felállsz :D

Szép kerek gondolataid vannak: félsz a motorozástól, ezért majd a hóban lassan mész...

Hóban, fagyban még gyakorlott motoros sem indul el, ha igazán óvatos.

Az egy dolog, hogy a téli hónapokban is ráül időnként,a motorra, ha az időjárás engedi, de hóban, fagyban nem sok motorost látni.