Az miért van, hogy a lerobbant autóknál 10-ből 9 német?

Nem véletlenül A Toyota Corolla a világ legmegbízhatóbb autója már évtizedek óta. Maga a kocsi nem egy nagy durranás, lámpánál a turbós golfok állva hagyják de egy Corolla a saját tulajdonosát soha sem hagyja cserben.

Mindezt a Toyota gépjármű gyártási rendszernek lehet köszönni, a gyár addig dolgozik egy hibán amíg azt az örökre kijavítja és az az alkatrész úgyszólván sohasem romlik el hacsak nem fogyó alkatrészről van szó.

Az hogy a kocsi otthagy az út szélén és a valami elektronika elromlik azért nem egy és ugyan azt a következményt hozza magaután.

A régi VW csoport autóiból tömegcikk van az országban ergó nagy a felhozatal amiből a sok németből behozott 150-200e ft-ot érő "roncshalmaz" ami jó eséllyel meg tudja adni magát(motortól függetlenül -> olaj nélkül a japán csoda szívóbenzineseket is meg lehet ölni).

A hiba sokszor nem az autókban, hanem a tulajdonosokban van. Itthon a "nímettótó" státuszszimbólum, szinte minden felkapaszkodott proli VW-ben, Audiban, BMW-ben vagy Mercedesben akar tespedni, mer' az menő. A többi márkánál ez nem annyira jellemző: évek óta nem láttam senkit, aki a Hondája utolérhetetlen kényelméről, presztízséről és a beleépített multikormány, illetve automata digitklíma alapvető mivoltáról szónokolt volna.

Mivel a német autók (de csak az elit német autók, például az Opel nem) a rongyrázás négykerekű megtestesítőivé váltak, ezért sok olyan is beruház egy szakadt E36-ba vagy egykilenc tédéji gófba, akinek nem nagyon van pénze, tehetsége és igénye egy prémiumautóra. Igazából tök jó lenne neki egy Toyota Yaris, Suzuki Swift, Fiat Punto vagy bármi más egyszerű, olcsó kisautó. De az nem elég menő, ezért kell az E36 (vagy 30 fölött már inkább E39, abban több hely van terpeszkedni), az A4 (a B5 túl régi, a B6 meg semmilyen, de a B7 az elég menő), a taxistól levetett W124 vagy W210 (ebbe' még van anyag, öcsém - rohad is mindenütt a 210-es), közben meg a s*gge kilóg a gatyából. Azt pedig nem méri fel, hogy a prémiumautóknál a fenntartási költségek is prémiumszintűek. Nem úgy megy, mint a Suzukinál, hogy a teszkóba' megveszi a négy Nankang gumit negyvenezerér', azt' jól is van öt-tíz évre, amennyi tapadás kell az autónak, azt tudja. Négy jókora alufelni (mert holmi igényes németautós nem gurul acélon) peres gumival simán lehet 200.000 Ft is, ami Telepi Jóskát alaposan földhöz vágja. De az se tetszik ám neki, hogy a motor szintetikus olajat kérne (pedig kamionos haver tud príma ásványit okosba'), a vezérlésszett többe kerül, mint az autó vételára (főleg, ha V-motor van benne, kilométeres lánccal vagy szíjjal), a hótt' menő xenonlámpában meg kicsit többe kerül fényforrást cserélni, mint egykor a 2-es Golfon (ez már nem annyi, hogy ezerér' veszel két gagyi H4-est, azt' otthon beletoszod).

Ezt nem gondolják végig sokan, így születnek a karbantartást hírből sem ismerő, szombat esténként kétezerért tankolt német villantós autók, amik a ridegtartást nem bírják a végtelenségig. Pedig a konstrukciók jók lennének, csak vannak igényeik, amiket a kispénzű, igénytelen tulajok nem tudnak kielégíteni. Nekik sokszor elég a lakossági veretős a mélyládából.

Persze nem csak a német autókra jellemző az ilyen, a franciák, olaszok, japánok, britek is gyártanak bonyolult és drága prémiumautókat, amikre költeni is kell bőven. Csak azokért nincs megőrülve a magyar paraszt.

8.

ezt jó volt olvasni, és milyen igaz!