Jogosítvány megszerzése?
Sziasztok!
Ti mit csinálnátok a köv. helyzetben? Idén, igaz decemberben, töltöm be a 18.-dik életévemet és mindenki azzal szurkál már, hogy vedd el a jogsit. Osztályomból csak én és még egy gyerek töltsük be az idén a 18-at és a többi fiú feszt mondják nekem, hogy vedd el a könyvet kocsit mi szerzünk.. Édesapám 35 évesen szerezte meg és ő is azt mondja ne halasszam el, csináljam meg most. A fiatalok nagy része pedig ilyenkor megkapja a jogsit. De itt az a probléma, hogy én még nagyon nem érzem azt, hogy 18 éves leszek és hogy majd én úgy üljek kocsiba, hogy azt én vezetem. Soha nem is érdekeltek az autók, de mind azt hallom édesapámtól, hogy nagyon fontos és baromi hasznos hogy nem taxizni meg buszozni kell és akkor mész a kocsival amikor akarsz és amerre akarsz. Az elméleti résszel nem lenne gond, de a gyakorlat, na ettől szó szerint fosok. Tudom magamról, hogy nagyon töketlen, ügyetlen vagyok, kétbalkezes, kézügyességem 0, szemem sem tökéletes. Ti így belevágnátok ebbe? Vagy várjak még pár évet?
Jogosítványszerzésbe akkor kell belevágni, amikor te is valóban akarod, megvan hozzá a szilárd elhatározásod.
Az, hogy mások mit mondanak az mellékes, különösen a haverok véleményére nem érdemes ebben a témában hallgatni.
Nem gondolom, hogy sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy változzon a mostani véleményed, és te is akard a jogsit, ez szerintem 1-2 éven belül megtörténik.
Ebben segíthet esetleg a sunyiban gyakorlás édesapáddal, a haverokat ilyen szempontból hanyagolnám, legalábbis a duhajkodósakat (sőt a "legyen jogsid, majd mi szerzünk autót" is elég elgondolkoztató)
A vezetéshez nem kell rendkívüli ügyesség, de meg kell tanulni biztonságosan kezelni az autót, ha nincs elég szilárd elhatározásod, hogy márpedig te szeretnéd végigcsinálni, lehet feladod.
A látás alapvető fontosságú, de szemüvegben, vagy kontaktlencsével biztosan vezethetsz majd.
Én beleestem abba a hibába, hogy 18 évesen a sulinkban reklámozni kezdte magát egy autósiskola, és mindenki mondogatta, hogy "de jó, menjünk, csináljuk meg a jogsit". Persze engem is húzott magával a csapatszellem, így elkezdtem. A KRESZ, eü simán meglett, a vezetéssel viszont gondok voltak. Az első pár óra még nagyon tetszett, aztán a 15. felé már nagyon kezdett elegem lenni. Féltem beülni az autóba és "Jaj ne, már megint kell mennem vezetni" gondolattal indultam minden órára. Egy idő után az oktatómmal sem jöttem már jól ki, de úgy voltam vele, hogy a 20. óra után már nem váltok. Eljött a vizsga. Természetes nagyon féltem vezetni, plusz még a vizsgadrukk is bennem volt, így persze megbuktam "bizonytalanság miatt". Úgy voltam vele, hogy elegem van, nem érdekel az egész, majd valamikor megyek megint. Aztán nem is foglalkoztam a dologgal, és szépen lejárt a 2 évem, elveszett minden. Nem érdekelt. Közben teltek az évek, és idén újra belevágtam egy másik autósiskolánál. Eleinte ismét féltem vezetni, de már sokkal érettebb vagyok, az oktatóm egy remek ember, szerettem járni az óráira. Most már jobban átérzem a felelősséget ami a vezetéssel jár, és nem úgy mentem az órákra, hogy "legyünk túl rajta, és jöhetek haza", hanem valóban tanulni akartam. Meg is lett az eredménye, elsőre levizsgáztam, azóta már vezetek is. 24 éves vagyok. Ma már bánom hogy anno belevágtam, hiszen egy csomó pénzem bánta, plusz elvette a kedvem a vezetéstől egy időre.
Én csak annyit tudok neked tanácsolni, hogy tanulj az én példámból. Ha még nem érzed készen magad rá, hogy vezess, akkor ne erőltesd, várj pár évet. Egyáltalán nem ciki huszonévesen letenni a jogsit. Tudatosítani kell magadban, hogy a vezetés nagy felelősség, és ez 18 évesen, még nem mindenkinek megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!