Az miért van, hogy egy gagyi Skoda vagy Opel futóműve szinte mindent kibír, egy 20-30 milliós BMW-é meg széthullik?

Azért, mert nincsenek csodák. Nem létezik univerzális futómű, ami jól bírja az úthibákat, nagy tempónál is stabil, jól viseli a tengelyterhelés nagy változásait (üres és teljesen terhelt állapot) és még ezer egyéb paraméterben egyszerre kiváló.

A soktízmilliós BMW futóművét sportosra hangolják. A cél az, hogy az Autobahnon 250-nél ne táncoljon, elengedett kormánnyal lehessen letolni a belső sávban a lassabbakat. Meg arra is jó, hogy a jól fizetett menedzser/maffiózó a hegyi úton azt higgye, milyen jó sportos az autója, mer' milyen jól kanyarodik. Holott a másfél-két tonnás bálna egyáltalán nem sportkocsi, de ez más kérdés.

Ehhez feszes rugók kellenek, kemény csillapítással. A nehéz karosszéria csak így nem billeg, a nagy tömeghez óriási fékek kellenek, ezek csak malomkőnyi felnik alatt férnek el, amik meg borzasztó nehezek, hiába vannak könnyűfémből (és rajtuk szintén jó nehéz defekttűrő gumik feszülnek). Az óriási rugózatlan tömeget meg kell fogni valahogyan.

Az ilyen futómű pedig nagyon nem szereti a rossz utakat, amikből itthon sok akad. A kátyúk, keresztbordák óriásit ütnek a nehéz kerekeket, amik rángatják a futóművet, a kemény szilentek pedig kb. semmit nem nyelnek el ebből. A feszes rugók gyorsan adják át az ütés energiáját a toronynak, a gátlók se sokat csillapítanak az ilyen, ismétlődő hatásokból. A végeredmény pedig a szokásos "hulladék béjemvé" szöveg, mer' milyen sokba kerül, oszt' széthullik.

Ezzel szemben a "gagyi" futómű magas, lágyak a rugók és a gátlók, kis tömeget hordoz, kicsik a fékek, könnyűek a lemezfelnik (bizony ám, a lemezfelni könnyebb, mint az azonos méretű, elérhető árú alufelni), a felépítés pedig jobban bírja a földutat, kátyút, megsüllyedt csatornafedelet. Cserében a kanyarokban dől az autó, 250-nél pedig - ha elérné ezt a tempót - össze-vissza kóvályogna, kevés lenne neki az autópályán a 2+1 sáv. Ez van, kompromisszumokat kell kötni.

Illetve azt se hagyjuk ki a számításból, hogy a 20-30 milliós BMW-knél is előfordul néhanapján az agyatlan futóműtuningolás, ami még tovább rövidíti az élettartamot. A gyárinál is nagyobb, ki tudja, milyen agyfuratú és ET-számú felnik, az ilyen-olyan, átgondolatlan ültetések és a többi trükk általában meggyorsítja a futómű amortizációját.

A kérdés elég kevés konkrétumot tartalmaz. Mi lenne tisztázni néhány dolgot. PL pontosan melyik 20-30 milliós BMW futóműve hullik szét és mennyi idő/futott km alatt?

Csak hogy tisztázzuk, van aki egy ilyen szép és drága autóba belehajt évi 40-60 000km-t, míg egy átlag opel ennek kb a negyedét futja.