Ti inkább új autót vennétek, vagy régit?

Attól eltekintve, hogy a blogger néhol sikítóan nagy baromságokat ír le (néhol.... szóval elég sok helyen), alapvetően 1 dologban igaza van:

Új autót anyagilag nem éri meg venni. (kb. itt ki is fújt minden, amiben igaza van).

És ennyi. Akinek az autó egy közlekedési eszköz A-->B pont között és semmi sem érdekli annak tökéletes egy zőcséges merdzsó.

Akinek viszont van igénye a:

- kényelemre

- biztonságra

- megbízhatóságra

- teljesítményre

- olcsó fenntartásra

Az új vagy újabb autót vesz. Mert a régi autó nem feltétlen kényelmes, egyértelműen nem olyan biztonságos, mint az új (akár van benne "anyag" akár nincs...), egy 20+ éves autó akár ki akár mit mond sokkal kevésbé megbízható, mint egy új, a régi technika teljesítménye is alacsonyabb és lássuk be a fenntartása is jóval drágább egy őskövületnek - pusztán a korából adódóan.

Ennek a listának a másik végén van a vételár. Nyilvánvalóan egy S500-as új szalonmerci 25+ milliós árát sosem fogja az ember kikompenzálni azzal, hogy a zőcségesbe kell egy új (bontott...) generátor vagy a lyukas hűtő helyett egy másik 10e forintért. Ez a vevőre van bízva, hogy eldöntse, hogy:

- Mennyit ér az ideje, ha pl. egy üzleti út közepén a sztrádán lerobban

- Mennyit ér neki a kényelem, a tempomat, a GPS, a légkondi, a fűthető és hűthető bőr ülés, stb...

- Mennyit ér az autó presztizsérétke

stb stb stb...

Egy szó, mint száz, pusztán forintosítva soha nem éri meg új autót venni - viszont sok szempontból megérheti a használati módot tekintve.

Én pl. egy 20 éves autóval járok. Azért vettem, mert keveset járok, olcsó volt, relatíve megbízható (de akkor sem dől össze a világ ha egy évben 2x gond van vele, mert meg tudom oldani) és elég olcsó hozzá minden.

Míg ha pl. egy üzletember lennék, aki évi 40,000 km-t hajtja a kocsit és ha lekések egy tárgyalást az súlyos milliókba fájhatna akkor biztos, hogy nem vennék öreg autót.

Én is hasonló beállítottságú vagyok, mint a blog írója.

Sokkal jobban szeretem az autószerű autókat.

Ha lenne 2-3 millióm, akkor biztos nem egy új kisautót vennék újonnan, hanem vennék egy oldtimert.

Például:

Inkább ez:

[link]

Mint ez: [link]

2-3 millióból egy régebbi autót vennék én is mint egy új suzukit például.

Mondjuk egy BMW-t vagy valami igazi autót.

Ezek a mai új autók már túl modernek nekem mind kinézetre, mind motorikusan.

1.4 turbó az kicsit vicces...

Egy autó minimum 2000ccm szívó benzin és 5 méter hosszú.

Youngtimert és oldtimert "főautónak" semmi pénzért nem vennék, maximum második örömautónak. De nincs rá szükségem, mivel nem éri meg fenntartani, mert inkább egy olyan autót választok amivel egyrészt elegánsan gurulhatok, ha meg olyan kedvem van akkor egy igazi sportos örömautó.

Új autót nem vennék, nem is vettem. De nálam az ideális olyan 2év / 40 000 km-ig tart, itt még tip-top állapotú(jó esetben) a kocsi, valamint az értékéből is vesztett annyit hogy megérje megvenni, és nem én bukom az első milliókat.

Ha autót akarnék venni és lenne elég pénzem újra, akkor új autót. Ha nem, akkor használtat. Ennyi, kész.

Én is szeretem a klasszikus autó formákat, újonnan is lehet 3 és 4 millió ft között kapni ilyet.

Nem vagyok beképzelt sznob, vagy autórestaurátor, ezért hanyagolnám a régi prémum és luxusautókat.

Inkább vegyél egy 2-3éveset mint újat...

Baja még nincs sok és olcsóbb.