Mi az az előgyújtás?

A négyütemű Otto-motor körfolyamatában (mondjuk a kétüteműében is, tehát ebből a szempontból mindegy) az égés végbemeneteléhez kell némi idő, mivel a lángfront véges sebességgel terjed. Tehát a gyújtás időpontja után egy kicsivel fogja a motor ténylegesen lefelé taszajtani a dugattyút. Így aztán hiába tanulja az ember úgy, hogy a felső holtpontban bekövetkezik gyújtás és az elégő üzemanyag "löki meg" a dugattyút lefelé, a valóságban ahhoz, hogy ez létrejöjjön, a gyújtásnak valamivel a felső holtpont elé kell esnie, mert így biztosítható, hogy az égéskor létrejövő nyomáshullám a felső holtpont közelében érkezzen a dugattyúra. Logikus: ha a felső holtpontban gyújtasz és a gyújtáshoz képest még késik is a nyomás, akkor a dugattyú már elindul lefelé, mikor az elégő keverék próbálja meglökni és ez nem annyira hatékony, mintha ezt a felső holtpontban tenné. No, de visszatérve a lényegre: a gyújtás a szikrát nem a felső holtpontban, hanem előtte adja le, ennek mértéke az előgyújtás. Mérni, jelölni vagy lökethosszban szokás (pl. 3 mm-re a felső holtpont előtt, azaz a szikra akkor keletkezik, mikor a dugattyú még 3 mm-re jár a felső holtponttól és éppen arrafelé tart) vagy főtengelyfokban (5° felső holtpont előtt, azaz a főtengelynek még kell fordulnia 5°-ot, hogy a dugattyú felső holtpontba érjen, de a szikra már jön).

hozzáfűznék: ha nem lenne megfelelő az elgyújtás pl késöbb lenne akkor kopogás lépne fel ami csökkenti a hatásfokot és az élettartamra is kihathat

-Hozzáfűznék annyit, hogy ideális esetben az égéstérben nem beszélhetünk "nyomáshullámokról". Az égés minden adott pillanatában a hengerben egyenlő a nyomás. (kivéve persze kopogásnál) . -Attól mert túl kicsi az előgyújtás nem biztos hogy kopogás lép fel. Egyébként a kopogás nem kihat az élettartamra, hanem kinyírja a motort.