Aki 2000 utáni autóval szerzett jogosítványt, az könnyű szerrel tudna irányítani egy '80-as években gyártott kocsit is?
Mennyiben különbözik egy '80-as évek beli és egy mondjuk 2005 után gyártott kocsi irányítása? Műszerfal meg váltók meg ilyenek?
Eredetileg ez volt a kérdés eleje, de gondolom, úgy hosszú lett volna. Amit fölülre írtam, úgyis az a lényegesebb
Előre is köszönöm!
audi 100 cc 2.0 szívódízel 3.-al elindul alapjárattal,gáz nélkül. suzuki sx4 elsővel sem indul el.
a 80-as években már volt fékrásegítő.
én visszasírom a szivar audit még a 2.2-es benzinmotorral is,ha gyártanák változatlan formában akkor inkább azt választanám bármilyen suzukival szemben.
persze hogy tudnál közlekedni a régebbi kocsikkal,ha automata lenne akkor megkockáztatom hogy még tetszene is.
150 ezer km Zastava használat után, az első korrekt rugózási kényelmű nyugati autómban hetekig nem éreztem a sebesség mértékét.
Órát nem nézve 30-40-el többel mentem, mert az tűnt a megszokott szabályosnak.
:))) Nem kinevetlek, csak mókás kérdés.
Az autót irányítod: gáz-fék-kuplung-kormány-gumik tapadása, motor vonóereje kombinálásával.
Ez minden autónak van. A "könnyűszerrel" annak függvénye, mennyire tudsz alkalmazkodni, az pedig annak függvénye, mennyire vagy tudatos, műszakilag felkészült.
Bonyolult pl. egy karburátoros-szívatós autóval lehetne egyeseknek: hidegindításhoz dúsítani kell, nem csak kulcsot elfordítva indítózni.
Vagy egy kipörgésgátlós autó után síkos úton egy elektronikai segédlettel nem rendelkező, hátsókerék-hajtású erőgéppel.
Aki tudatában van a különbségnek, mentálisan erre figyelve kezdi tanulni, megismerni az épp vezetett dolgot, könnyűszerrel..
"Dúsítás, szívató" pofon egyszerű, nem kell túllihegni.
Csupán annyi a teendő vele, hogy indítás előtt tövig ki kell húzni, majd ahogy melegszik a motor fokozatosan visszatolni.
Elfelejteni viszont nem volt szabad, mert komoly mértékű túlfogyasztást okozhatott.
A szervón nem kell, nem is lehet semmit állítani, csak élvezni a kényelmét.
Amúgy, amíg extrának számított egyszerűen nagyobb átmérőjű kormányt tettek az autókba és azt könnyebb volt tekerni szervó nélkül is.
Csepel teherautóban "kenyérszervó" volt, vagyis csak a vezető jó kondija segített, mert abszolút kispórolták.
(Vezettem Csepelt, nem volt hírhedten nehéz.)
Működése is érdekelt.....:
Szóval nem Neked kell kérni, kapcsolni, hogy szeretnél segítséget kérni.
Korábban drágább, hidraulikus rásegítés volt, annak az olajszintjét nem ártott néha figyelni.
A ma elterjedtebb elektronikus szervóknál egy villanymotor ad plusz nyomatékot.
Igényesebb megoldásnál korrektül adagolja a rásegítést, olyan mértékben, amikor indokolt.
Autóknál mindig megmarad a tényleges, fix, mechanikus összeköttetés a kormány és a kerekek között, a szervó csak plusz rásegítés.
(Repülésnél fly-by-wire technológiával már nincs mechanikus kapcsolat a kormányszervekkel, de nyilván biztonsági okból van a tartaléknak is tartalékja.)
hidegindítás:
Előzmény: a motorban elégetett tüzelőanyag nem cseppfolyós, hanem permetszerű: "porlasztott" , lényegében pára, az égéséhez szükséges arányú levegőmennyiséggel keverve = ha nem jó az arány, akár meg sem gyullad.
Egy vödör benzint nem tudsz meggyújtani: a gyulladás a párájával tud megtörténni, ahogy felszállva keveredik a levegővel, a tömény folyadék nem gyullad könnyen.
Hideg a motor = az alkatrészek, pl. az égéstér is az. A pára a hideggel találkozva kicsapódik a levegőből: kondenzál, lásd harmat. Ez történik a hideg égéstérbe kerülő tüzelőanyag-pára egy részével. Ekkor az a rész folyadék, ami ugye nem gyullad könnyen. A maradék pára-levegő aránya adott motornál már nem alkalmas beindulást és járást eredményező égéshez. Ekkor dúsítanak, karburátorosnál ez szívató néven is fut. A motorba tüzelőanyagban dúsabb keverék kerül, amiből hiába csapódik ki valamennyi, az arány jó lesz, a motor jár.
Ha pedig melegszik, vissza kell venni a dúsítást, mert már nincs hideg felület=nincs kicsapódás, az arány túltolódhat akár addig, hogy a motorba kerülő levegőhöz már gyújthatatlanul sok az anyag, és azért áll le.
Többek között ezt a dúsítást is automatizálták az idők során, pl. egy befecskendezéses motor vezérlője szenzorral méri a különböző részegységek, külső levegő, stb. paramétereit, és ennek megfelelően dúsít vagy épp szegényít, hozzá sem kell nyúlni.
Egyébként meg a vezethetőség még újabb autóknál sem egyforma. Vezettem valami koreai(?) kisautót, mert a tulaja ivott, és az benzines létére úgy volt vezérelve, hogy szinte le sem fullasztható, nem igényelt figyelmet a kuplung felengedése. Ezt hiába vártam (=téves feltételezés) egy újabb suzuki swifttől, mert azon meg semmi segítség: játszani kellett a gázzal és kuplunggal, főleg dinamikusabb indulást igénylő helyzetnél.
(míg a saját tdi: de nehezen akarja gázpedál nélkül a kuplung felengedését... ja, 3-ban indultam? = a begyakorolt, nem hirtelen kuplungfelengedés esetén a motor vezérlése kompenzálja automata gázadással a fordulat esését) Tehát tényleg rajtad fog múlni, boldogulsz-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!