Aki 2000 utáni autóval szerzett jogosítványt, az könnyű szerrel tudna irányítani egy '80-as években gyártott kocsit is?

A régebbieket általában picit nehezebb kezelni, sokszor nincs szervó, a váltó jobban akad vagy nehéz megtalálni a fokozatokat, van hogy nehezebb elindulni vele a kuplung miatt. De nem lehet általánosítani. Ha például egy újabb Suzukin megtanulsz kuplungolni, sokkal jobban fogod érezni a dolgot mint mondjuk egy nyúlós nyálas nagy köbcentis '80-as évekbeli autóban, aminél nem kell finomkodni, mert többféle felengedés mellett is elindul szépen.

Meg megint más hogy tőlünk nyugati vagy keleti (vagy távolkeleti) autókról beszélünk. A keleten gyártott autók általában durungok, kevésbé precízek, szervizigényesebbek.

Úgy értem, hogy egy nagyobb köbcentis autónak (2.3L mint például az Audi 100) sokkal több erőtartaléka van forgás közben mint egy kis köbcentis (1.3L, mint például egy Suzuki) motornak, plusz a nagyobb és régebbi motoros autóknak általában 1000-es fordulatszám környékén van az alapjárata, és így több forgási energia is tárolódik bennük.

Míg a kis köbcentis 1.3-as Suzuki motor olyan 600-as alapjáratához és a csöppnyi főtengelyéhez nem tartozik olyan nagy forgási energia.

Nyúlós nyálast úgy értettem, hogy a Suzuki sokkal precízebb műszer mint például a fent említett 100-as Audi, sokkal jobban ki van használva minden egyes részegysége a motorjának, sokkal gyorsabban felpörög, kevés a felesleges anyag. Épp ezért nagyon finom motorok ezek, és pont emiatt nagyon hamar letud esni a fordulatszám elindulás közben. Nem beszélve az elektronikus befecskendezésről és a gyújtásról, ami még jobban kihasználja a motor erőtartalékait.

Ezzel szemben a 100-as motorjának pl. jó sok túlméretezett alkatrésze elég nagy forgási energiát tárol...

A befecskendezés és a gyújtás pedig még sokszor teljesen mechanikus, így nincs kihasználva a motor potenciálja, hogy az esetleges rosszabb körülmények közt is biztosan üzemeljen (például alacsonyabb oktánszámú benzin)

Ezekkel magyarázható hogy egy régi nagy köbcentis motor nyomatékban gazdag volt, de lóerőkben nem büszkélkedett. Ezzel szemben a modern pici motorok a fele-kétharmada köbcentivel tudják ugyanazt a lóerőt produkálni, de az alsóbb fordulatszám tartományokban sokkal nyomatékszegényebb, így kevésbé autózhatóbb. Ezért kell finomabb kuplungkezelés.

Most csak így tudtam hirtelen összefoglalni, de szívesen beszélek még róla ha érdekel, kérdezz nyugodtan. :D

Persze nem minden modern autón kell nagyon finoman bánni a kuplunggal, de nekem ez a tapasztalatom. Jópár autót vezettem (régi autókat, amik már rohadtak, mert apám karosszériás) mielőtt jogsit csináltam, és megmondom őszintén meglepett hogy mennyire figyelni kell minden egyes elindulásnál a kis Swifttel.

Plusz a családi 1.4-es F Astrával nem nehéz elindulni, mert amint észreveszi hogy csökken a fordulat (elindulásnál) egyből elkezdi emelni a fordulatszámot eszeveszettül a motorvezérlő...

A fékről nem ejtettem szót, de a régebbi autók általában ügye nincsenek felszerelve ABS-el, ami a megállásban igen hasznos tud lenni.

Ezen kívül a régebbi keleti autóknál előfordult hogy nem volt vákuumos fékrásegítés, így azt az erőt kapták meg a fékpofák, amit te a saját lábaddal kifejtettél a pedálra, persze hidraulikus áttételen keresztül. Ez azért egy kisebb termetű nőnek nehézséget okoz nagyobb sebességnél...

Műszerfalon meg hát, a régebbi autókon sokkal kevesebb dolog volt, így mai szemmel sokkal áttekinthetőbbek tűnnek mint a modern társaik, persze ezt sem lehet nagyon általánosítani.

A felfüggesztésről pedig annyit, hogy a régebbi autók általában sokkal lágyabbra voltak hangolva, jobban bedőltek a kanyarokban, ezért borulékonyabbnak bizonyultak. Régi 1310-es Daciánkból átülve a családi F-es Astrába olyan volt mintha egy versenyautóba ültem volna bele. Pedig az Astra is elavult technika mára, de meglepődtünk hogy mennyivel nagyobb sebességgel lehet biztonságosan bevenni egy kanyart...

Minden autó más, még az ugyanazon tipus pl suzuki swift-suzuki swift is. Igaz ezek egymás közt nem annyira, de észrevehető. Am az újabb autókban sok vagy több rásegítés van. Fék, kormány stb. Pl parkolásnál, y fordulásnál egy régi orrmotoros (a skoda 120 szinte szervósnak hat) autónál, tekerni kell masszívan a kormányt, a modernebb autókban ez szinte egy újjal megtehető. Vagy a fék. Ha megszoktad hogy hogy fékez komolyabb rásegítéssel, ott a régiek kb csak lassítanak. Egy saját példa. Az első autóm annó egy skoda volt. 120l. Ott taposni kellett a féket, persze fogott meg minden... Nah a cégesautóm egy 2002ees fullos berlingó lett. A skodában megszokott fékezéssel pl 2 fokozatban a kocsi azonnal megállt, azt lehetett lefejelni a kormányt. :D

A műszerfal más persze, de talán a régi autókon egyszerűbbnek tűnik. Am mindegy milyen autót vezetsz, minden új kocsit(számodra új) meg kell szokni. Adni kell neki egy kis időt mire megérzed hogy pontosan hol az orra ha megállsz, hol a segge tolatásnál.

Hát azok között is nagy szórás van, én pl mindig nagy lomha dízel vackokat vettem, egyszer odaadta a kolléganőm a kis szuszukiját, mire megtanultam vele normálisan menni, majdnem rommá törtem.

Amúgy hasonlónak kellene lenni kb minden hasonló kategóriás autónak, csak annyi különbséget látsz már, hogy sok összerohadt alkatrész van az öreg gépeken, amiket nem cseréltek ki.

" Aki 2000 utáni autóval szerzett jogosítványt, az könnyű szerrel tudna irányítani egy '80-as években gyártott kocsit is? "

-igen,ugyanúgy kell,