Mégse annyira nagy a minőségi különbség a francia, német és egyéb gyártmányú autók között?

Aki még mindig azt hiszi, hogy a "német ótó" meg a "francia ótó", mint kategóriák, léteznek, az az elmúlt 10-15 évet dobozban töltötte. Vagy csak erősen hinni akar valamely vallásosan tisztelt márkajelzésben.

Ma már léteznek Angliában összeszerelt japán, Törökországban készült francia, szlovák dél-koreai és mexikói német autók is. De ha még Németországban készülő német autóról is van szó: azokat már rég nem jól megtermett, bajuszos, frissen vasalt ruhájú Hansok szerelik össze, hanem Izmirek, Dariuszok és ki tudja, milyen bevándorlók. Azt az egy műveletet, amit betanítanak nekik, ők is el tudják végezni. A gyártás terén tehát már rég nem számít, melyik autót hol készítették, csak az, mennyire volt szigorú a minőségellenőrzés.

Persze, tudom, az sem mindegy, hol tervezik az autót. Hiszen a köztudatban is az él, hogy a "német ótó" sosem romlik el, könnyű javítani, a franciák műszaki megoldásai legendásan kretének (mondjuk ebben van valami, de egyre többen eltanulják tőlük), az olasz autók meg maguktól szétesnek. A japánok meg szóra sem érdemesek, alulméretezett, nyüzüge autó mind.

De az a helyzet, hogy ez nem így van. Egyre több a beszállító, egyre több, fontosabb részegység érkezik készen. Például még jó tíz éve is általános volt, hogy az autógyárak a saját váltóikat használják, hiszen egy 5-6 fokozatú szinkronos kéziváltót kis túlzással egy téesz-gépműhelyben és egy kis öntödében is össze lehet rakni. De mondjuk egy mai kétkuplungos már nem ilyen egyszerű, az egész világon van vagy 6-7 cég, akik gyártják, ők látják el ilyen váltókkal az autógyárakat. Így eshet meg, hogy például a BMW, a Ferrari és a Renault is a Getragtól vásárolja a kétkuplungos váltókat. Pedig hát a BMW biztosan megbízható, a Ferrari széthullik és kigyullad, a Renault meg semmire sem jó, mert francia.

De hogy más példa is legyen: vannak ilyen-olyan közös motorfejlesztések, mint például a hűdejó BMW és a biztos hulladék Peugeot-Citroën kis négyhengeresei, az elektronikai cégek komplett, moduláris fedélzeti elektronikai rendszereket kínálnak (benne minden hárombetűs meg az érintőképernyő) - a gyárak pedig azt rendelik, ami még elfogadható minőségű, de a legolcsóbb. Ezért virítanak német autóban Marelli elektromos alkatrészek, vagy éppen Fiatban Bosch-darabok. Ha pedig egy beszállító alkatrészei rosszak, azok ugyanúgy rosszak a német, a francia, az olasz vagy a japán autóban is, amibe beépítették őket.

Mindehhez jön még az autóipar értelmetlenül gyors modellváltási ciklusa (3 év után facelift, 6 év után új, nagyobb, erősebb, gyorsabb modell) és az irreális károsanyag-kibocsátási határértékek (az NEDC-ciklus, mint a hülyeség magasiskolája) miatti downsizing-őrület. Ezzel minden gyár egyformán küszködik, így nem csoda, hogy ami különbség mégis lenne a megbízhatóság terén, az eltűnik.

Egy bizonyos évjárat után már biztos nem, sokan úgy vettek autókat, hogy pl a 95-ös évekig ami volt általános vélemény az autókról, az alapján ítéltek. Én is.

De volt egy korszakváltás, a 90-es évek közepétől, amikor megjelent látványosan a műanyag, a gagyi, az alul méretezett csapágyak, a dupla lemezek, a ki nem cserélhető alkatrészek, mert egybe van a fél autóval.

A gond ott van, hogy rengeteg gyár van már, ami gyárt alkatrészeket, de a minőségük az eredetivel össze nem vethető.

Csak példának, az Opelekhez olyan gagyi vezérműtengelyek, himbák, szeleprátétek vannak, hogy kb 50 ezer km után teljesen szétkopnak, a gyáriakkal elmennek kb 500e-et is.

A szerelő berakja az olcsót, a tulaj megunja, eladja, a vevő meglátja, milyen szétkopott szart vett, megfogadja, soha többet nem vesz ilyen gépet.

Ebből meg jönnek le a rossz vélemények, és egy lapon emlegetnek 6 milliós autókat a másfél millióssal, hogy ugyanolyan vackok...

Nekem volt szerencsém bejutni egy magyarországi japán autógyárba.

Itt ugyanazon a soron jöttek le az SX4-ek és a vele teljesen azonos Fiat autók, egy másik soron vegyesen jöttek le a Splash-ek és az Opel Agilák.

Az elektronika javarésze BOSH, tökmindegy milyen autóról beszélünk (persze van néhány kivétel), a közös konszernek miatt egy csomó autóban ugyanaz a motor van, pedig tök más a gyártó eredete.

Amiben különbözhetnek az a dizájn (sokszor még abban sem), vagy a motorhoz kapcsolódó egyéb alkatrészek elhelyezkedése a motortérben. Semmi egyéb.

Az autógyárak ugyanazon elv szerint, ugyanazon szabályozás szerint építik, szerelik össze az autóikat, a kérdés csupán az, hogy a konstrukció eredentően jó, vagy nem annyira jó, a matricának az autó elején ehhez már elég kevéske köze van.

Nekem egy Citroen Xantiám volt, 95-ös kiadású. 3 rozsdafolt volt rajta. Meg ekll nézni egy ilyen korú német autót, szét van rohadva.

Más . A Dácia a Nissan gyermeke.Azért olcsó mert alaptipus.

A VW-be gyártanak a törökök is. A szomszédom 91-es Peugept 405-öse még nem rohadt szét. Minden nap jár vele.A francia autókkal szemben érthetetlen módon nagy az ellentábor. Már csak dacból sem ismerik be, hogy a francia autó jobb, mint a német.