Többet fogyaszt-e autónk, ha esik az eső?

Hidegben többet fogyaszt, hőségben tökéletesebb a robbanás a hengerekben, de a tankból is jobban párolog.

A benzines motor már évtizedek óta tökéletlen, lehet ezt csicsázni meg fokozni hibrid hajtással, nekem addig tuti nem lesz kocsim újra amíg nem lesz megfizethető (számomra) a TESLA féle autó..

"robbanás a hengerekben"

Akarod mondani égés. Egyébként pont fordítva: 0-4C° körüli levegő a legdúsabb, azt szereti legjobban a motor. A páratartalom ugyanúgy a levegő sűrűségére lehet max. kihatással, de járműmotorok jól tolerálják. Eméleim szerint a repülőgépészetben számolnak a váltakozásával, mert ott ugye nem használnak vízhűtést, de autónak majdnem hogy mindegy. A tengerszint feletti magasság meg ugyanúgy hat a motorra is, mint rád: magasan nehezebben lélegzik, mert kevesebb az O2.

"addig tuti nem lesz kocsim újra amíg nem lesz megfizethető (számomra) a TESLA féle autó.."

Helyes, eggyel kevesebb ember miatt kell a többinek állnia a dugóban. Azért ezzel az állapottal javaslom hosszú távra tervezz, mert 20-30-40 évvel ezelőtt is ugyanazt tudták az elektromos autók, mint most (hatótávra és teljesítményre is) és sokkal olcsóbbak sem voltak. A "Tesla-féle" autó sem tud azokhoz képest semmi újdonságot nyújtani. Persze az, hogy az akksi tökéletlen és soha nem lesz jobb, nem zavar senkit.

A gumik gördülési ellenállása nagyobb, mert folyamatosan szorítja ki maga alól a vizet (feltéve hogy normális mintázatú abroncsról beszélünk).

A tömegnövelés nevetséges, kétlem hogy valaki akár egy liter vizet maradásra tudna bírni az autó felületén cseppek formájában.

A légellenállás már váltohat, de leginkább tömör falszerűen zuhogó esőben, és ott is inkább attól nő a fogyasztás, hogy a szokásos leghosszabb fokozat helyett másodikban-harmadikban kénytelen az ember vánszorogni.

Hidegben és párásan azonos térfogatú levegőben több oxigén van, tehát a motor is több üzemanyagot ad mellé azonos fojtószelepállásnál, de kevesebb gázt adsz pont emiatt, ha ugyanúgy akarsz haladni, tehát hidegben az autó tulajdonképpen egy kicsit jobban megy ÉS kevesebbet fogyaszt. A megnövekedett víztartalom az égéstér hűtésével szintén a kedvezőbb működéshez járul hozzá: nehezebben alakul ki kopogásos égés, nagyobb előgyújtást lehet adni tehát nő a nyomaték, ezért egy hajszállal kisebb gázt adsz: csökken a fogyasztás.

Első kettő értékelhetetlen és valótlan.

"A tömegnövelés nevetséges, kétlem hogy valaki akár egy liter vizet maradásra tudna bírni az autó felületén cseppek formájában. "

Igaz. Viszont a kérdésben sehol nem szerepel, hogy számottevő mértékű fogyasztás-befolyásoló tényezőkre kíváncsi a kérdező ;)

Ha csak egy grammnyi víz tapad az autó felületére, már az is növeli a tömegét, tehát növeli az autó fogyasztását is. A fogyasztásnövekedés ettől valóban elhanyagolható, sőt, mérhetetlen lesz, de fennáll. Ez cáfolhatatlan tény. A légellenállás is hasonló kategória.

Továbbá ha már ennyire szőrszálhasogató vagy, engedd meg, hogy én is hasonlóképpen értékeljem az általad említett hideg levegőnél több oxigén dolgot. Egyrészt az is hasonlóan csaknem mérhetetlen kategóriába tartozik. Másrészt, akkor mivel magyarázod azt, hogy téli időszakban nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb az autó fogyasztása? Még abban az esetben is, ha jól járhatóak az utak, nincsenek lefagyva, nem havasak, és a látási viszonyok is megfelelőek? :)

(Tudom, hogy azonos térfogat esetén a hideg levegőben több oxigén van, mint meleg levegőben.)

"hidegben többet fogyaszt"-ha kemény mínuszok vannak akkor tényleg többet fogyaszt már csak a lassabb bemelegedés miatt is,a 3-as válaszoló jól írta a 0 és +4 fokot.

"vizes úton megnő az ellenállás"-természetesen a gördülési ellenállás.nyilván nem az 1 grammos esőcseppek fogják meg az ezer Kg feletti autót (ezt ennyire szájbarágósan kell részletezni?!)

Minél hidegebb van, annál több az egységnyi térfogatú levegő oxigén tartalma, tehát annál erősebb az autód, mivel több levegőt tud beszívni, + a brutál hideg fokozattan jótékony hatással van a turbómotorra, hiszen az intercooler még hatékonyabb tud lenni...

Viszont a hidegben nehezebben éri el az üzemi hőfokot a motor, így sokkal tovább kell dúsítva járnia, ami meg növeli a fogyasztást és csökkenti az élettartamot, de ha ezt nem vesszük figyelembe, és csak az üzemmeleg állapotot nézzük, akkor cudar hidegben működik legjobban az autó. :)

"Viszont a hidegben nehezebben éri el az üzemi hőfokot a motor, így sokkal tovább kell dúsítva járnia, ami meg növeli a fogyasztást"

Ennyi a lényeg, így van. Ez a dúsított, (automatikus) szivatóval való járkálás lényegesen jobban növeli az autó fogyasztását a téli hónapokban, mint amennyit nyer az autó a hideg levegő nagyobb oxigéntartalmából. Mégis, #5-ös válaszoló a szivatót nem említette, csak azt, hogy a hideg levegőben több az oxigén, ezért bla-bla-bla. Igen, igaza van, de az, hogy a kocsinak többlet-üzemanyagra van szüksége a reggeli hidegindításnál, lényegesen többet nyom a latban, mint az, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű levegő nagyobb oxigéntartalma végett kevesebbet fogyaszt az autó. A gyakorlat ezt mutatja. Ezt azonban mégsem említette, ellenben nevetségesnek titulálta az általam írt tömegnövelős dolgot, amely kábé ugyanannyira befolyásolja a fogyasztás változását, mint az általa említett többletoxigénes dolog.

Nem tudom, tetszik-e érteni hogy mi a problémám?

Valóban csak minimális mértékben növekszik az autó fogyasztása attól, hogy a felületére tapad néhány deciliternyi vagy liternyi víz. De a kérdésben NEM a fogyasztásnövelő hatás MÉRTÉKE volt kérdezve, hanem az, hogy mi növeli a fogyasztást. Ez pedig növeli, ezt nem tudod megcáfolni. Akkor meg minek nyomkodod a piros kezet? Vagy ha a piros kéznek megy a nyomkodása, akkor légy oly szíves mutatni egy olyan tanulmányt, amelyik bizonyítja, hogy a tömeg növekedése nem növeli, esetleg még csökkenti is a fogyasztást. Kíváncsian várom!