Házilag, hogyan tudnám alufelnimet felpolírozni, tükör fényesre?

Megfelelő csiszoló és polírozó gépekkel.

De ez elég hamar be fog mattulni, a lakk meg lepereg róla.

Leszedsz róla minden festékmaradványt (ez néha igencsak bajos feladat), aztán egyre finomabb csiszolópapírral csiszolgatod mindenütt. Ez utóbbi nagyon macerás, főleg akkor, ha mondjuk valami "pókhálós" vagy egyéb, sok peremmel-bordával tarkított mintázatról van szó. Bő vízzel kell csiszolni, kb. 200-as finomsággal érdemes kezdeni, aztán lehet menni a finomabbak felé. Minden menet után célszerű zsírtalanítani, hogy ne kenj szét semmi koszt a felnin, mert az életben nem lesz fényes.

A csiszolást addig érdemes folytatni, amíg meg nem unod, de 2000-es finomságnál ne menj feljebb: bár lehet kapni 3000-es papírt is, de addig is bőven beleunsz, mire a 2000-esig eljutsz. Legyen szép, sima a felület, azzal már lehet dolgozni.

A kész, becsiszolt felületre jöhet a rongykorong és a paszta. Mindkettőt lehet kapni, felnihez jól jön a fúróba vagy flexbe fogható korong. El kell találni, mennyi paszta és milyen erős nyomás kell, egy idő után rájössz.

Végül meg vagy tükörfényes lesz a felni, vagy nem. A drágább, magnéziumötvözetű felnik szépen ragyognak, el lehet náluk érni a "tükörfényt", de az olcsó nehézfémfelniknél sokszor nem lesz az igazi az eredmény, kicsit matt marad a felület.

Annyival egészíteném ki, hogy felesleges 2000-ig csiszolni - ha rendes rongykorongot és jó pasztát veszel, akkor 600-ig elég, felette nincs számottevő változás. De a csiszolásnak rendesen kell történnie, azaz nem egy húzás 150-essel, aztán még egy 280-assal és mehet a 600-as, hanem mindegyikkel addig kell csiszolni, amíg szép egyenletes nem lesz a felület. Gondolom ha ilyenre akarsz vállalkozni, akkor csiszoltál már fémet, így tudod mire vállalkozol.

Szóval több lépcsőben, rendesen, bő vízzel 600-as szemcseméretig csiszolni, hogy sima és egyenletes felületet kapj, utána pedig jöhet a polír.