Mért nem vezethetek egyedül? (többi lent)

vannak a szülőknek ilyen hülyeségeik

amióta megszülettem, azóta foglalkoztatnak az autók, folyamatosan figyeltem a vezetők vezetési technikáját, a kétes szituációk megoldását stb.

11éves koromtól kezdve napi szinten gyakoroltam nagypapámmal, parkolástól kezdve mindent, 14 éves koromtól pedig a moped, amivel megtanultam közlekedni

mindezek után amikor meglett a jogsim úgy, hogy mindenből egyből átmentem, nulla hibával, szüleim közölték ugyan ezt

iszonyat megalázó volt, hogy már akkor jobban vezettem mint anyám, aki havi szinten törte meg a kocsit, de ő oktat ki, míg a 10X bukott ismerőseimnek lazán odaadták a kocsit, vagy akár saját autóval jártak a suliba

nem volt mit tenni, vezettem velük, megbizonyosodtak róla, hogy nem vagyok kretén, betartom a szabályokat stb. onnantól kezdve nem volt gond

Nekem kb minden ismerősöm így volt. Meg én is.

Nyilván látni akarják hogy hogy vezetsz. Ha meg sokat magyaráz akkor mond meg neki hogy most te vezetsz és nem ő. Úgyhogy ne szóljon bele.

Idővel mag majd úgyis engednek egyedül vezetni.

Nem is a te autód kezdjük azzal tehát nem kötelességük odaadni hogy furikázz vele.

Ülj biciklire és városban azzal simán elmész bárhová.

Amikor meglett a jogsim akkor kb 3 hónap múlva vezethettem egyedül de igazából azóta se sokat megyek vele úgy hogy egyedül ülök a kocsiban. Általában viszek vkit vele, ha egyedül megyek akkor ott a motorom.

Vegyél egy robogót és akkor nem kell gyalogolnod. 100.000ért már kapsz normálisat.

Helyükben odaadnám. Gyújtásra induló kikapcsolhatatlan fedélzeti kamerával. Csak nehogy véletlenül mégis vagizni kezdj vele, kilinccsel előre kanyarodni, meg ilyesmik.

Aki ennyire de ennyire rugózik azon, hogy miért nem adják oda egyedül, az többnyire nem közlekedni akar, hanem felvágni vele.

Nekem azt mondták, ha meglesz a 2000km, és látják rajtam hogy tudok vezetni profi módjára, akkor mehetek, csak nem volt könnyű dolgom, mert apámnak ki van töltve a jogsija(B-től D-ig, hivatásos sofőr) így magasabb lécet kellett ugranom mint a sorstársaimnak.

Nem kellett két hónap, meglett a kétezer, következett a vizsga(amit apám tartott)600 km, nem az volt hogy betartod-e az 50-et, 90-et, meg hogy megállsz-e a stoptáblánál, hanem helyzetfelismerés, közlekedés ember módjára.

Ezen átmentem, van alattam már pár ezer kilóméter, de nagyzolásból sosem vezetek, pedig tudok is, elhiheted.

Az elején én sem örültem neki, mert hogy beledumálnak, meg minden, le kell ülni, megmondani nekik hogy nem szeretnéd ha beledumálnak, max ha nagy hülyeség van láthatáron. én is ezt tettem, aztán második útnál már mondtam hogy inkább szóljon bele, abból tanulok.

És igen, én sem adnám oda a gyermekemnek az autót egyedül, sőt vele is megcsinálom/megcsináltatom ezt a "vizsgát".