Miért kell minden autóra műanyag küszöböket tenni?

A díszlecek és egyéb rátétek már évtizedek óta neuralgikus pontjai a karosszériának. Már a régi "ezekbe' még vót anyag" autók is a díszlécpatentek mellett kezdtek rohadni és most sincs ez másképp. Egyrészt az ilyen biszbaszok alatt mindig megáll a víz (nem, nincs kivétel, az a rohadt víz megtalálja magának az utat alá, ott meg jól elvan magának) és ott vannak a patentek furatai a mikor milyen felületkezelésükkel, másrészt pedig a fémpatentek és a karosszéria lemezei között szép kis helyi elem alakulhat ki, aztán jön az elektrokémiaia korrózió.

Ennek ellenére erőltetik a dolgot. Hogy miért? Mert jól néz ki. Nézz rá egy 2103-as, avagy "ezerötös" Ladára: látványos a küszöbökön és sárvédőíven végigfutó krómozott díszléc. Az már más kérdés, hogy a küszöbök és sárvédők enélkül is borzalmasan rohadtak, ezért legkésőbb az első "körbe lakatolás" (általában 6 év) után már nem kerültek vissza, hogy ne rohadjon alattuk a lemez.

Az általad emlegetett műanyag küszöbburkolat és sárvédőív-burkolat célja más. A Ford Exploreren egyértelműen dekorációs célokat szolgálnak: ezektől kicsit testesebbnek tűnik az autó, olyan, mint egy igazi terepjáró, ráadásul a fekete műanyag olyan benyomást kelt, mintha a jármű a sérülést is elviselné, hiszen az alja körben be van vonva, ha odakoppanna a bakháton, nem lenne semmi baj. Az már más kérdés, hogy mennyire bírja a mechanika a kisebb-nagyobb mechanikai behatásokat (semennyire). A Transit Connect esetén már gyakorlati haszna is van ezeknek a vackoknak: a városi használatban nyúzott, raktár udvarán forgolódó furgonoknál nem nehéz odaverni a sárvédőt, vagy épp a sárvédőnek nekivágni a tejesládát és az ajtórányitást sem csak hírekből ismerik az ilyen autók. A fekete, ütés- és karcálló műanyag meg jól védi a fényezett felületet, nem kell egyből telibefújni az elemet, ha valami baj van. Az ajtók közepe táján, illetve a lökhárítókon található matt fekete ütésvédő csíkok ezért kerültek fel az ajtóra annak idején. A '80-as években a matt fekete műanyag még egyáltalán nem volt ciki, sőt, divatosnak számított, nem volt gond, hogy abból készült a tükör (ha nekikoppant valaminek, legfeljebb behajlott), az egész lökhárító (annak se sok minden ártott) vagy az első légterelő koptatója (a járdaszegélyek már akkor sem voltak alacsonyabbak, mint most). Aztán a 2000-es évekre eljutottunk odáig, hogy jöttek a színrefújt koptatócsíkok (de hogy azoknak mégis mi a f*sz értelmük volt, sosem jöttem rá - főleg a krómozott daraboknak), a darabonként több tízezres, elektronikával teletűzdelt, fényezett tükrök (jó is, mikor a garázsajtó csukja rá az oldalablakra), mára meg eltűntek az ilyen "önvédelmi eszközök". Csak pár típuson maradtak meg, ilyenek a haszongépjárművek és a terepjárónak álcázott divatautók (mert az igazi terepjárókon valahogy ritka a hivalkodó műanyagborítás). Ott pedig a mai napig megvan a műanyag és a lemez közé befolyó víz problémája, mert bármennyire is ügyesek és okosak a mai mérnökök, sajnos a fizika teljesen ugyanaz, mint 30 éve, mikor az előző generáció átkozódott, hogy a gyönyörűséges dinosárga ezerötös küszöbét hároméves korára határozott sötétbarna foltok díszítették.

Nekem fém küszöböm van.

Márciúsban lesz 19 éves, de szerencsére csak a jobb sárvédő rozsdásodik :-)