Mennyire ritka a benzines kamion? Amerikában is a kamionok nagy része dízeles?

Igen dízeles mert benzinesre nincs igény, csak ahol sz*rják a benzinpénzt :) Vagyonokat lehetne elkölteni egy kamionosnak benzinre

Benzines kamionokat tobbnyire csak nagyon hideg kornyezetben valo hasznalatra gyartanak,ahol mar a dizeles nem indul be mert tul hideg va vagy mert befagy a nafta,ruszkiknak van par belole..KRAZ 255B,ZIL 131-157,URAL 375,ezek azhiszem, vannak benzines verzioban is.

Ott is dízel mindegyik. Bár arrafelé sokkal jobban szeretik a benzinmotort, mint itthon, sajnos bizonyos törvényszerűségeket nem tudnak megváltoztatni: a benzines még ottani mércével is túl sokat fogyaszt és nem jó a nyomatéki karakterisztikája egy teherautóhoz.

Regen altalaban a tehergepkocsik benzinesek voltak nagyreszt 60-70 evekben, nekem van egy oreg ismerosom aki sofor volt, es azt mondta h atlagba 30-40et fogyasztokkal (persze joval kissebb volt a teljesitmenyuk de egy mostani nagykocsihoz is kepest nem fogyaszt sokkal tobbet).

Személyautóban se látom sok értelmét a Swift-Corsa kategória felett, nemhogy haszonjárműveknél. Nem csoda, hogy nincs kihaltak.

énsem sorolnám őket kamionnak mert szerintem azok a nyerges vontatók meg esetleg egykét hasonló nagyságú. nehéz teherautók azok csak. apukám mesélte (kamion sofőr), hogy Orosz országban volt és -55fok volt. járatták a motort de nem volt alapjáraton akkora szívó ereje és megfagyott a gázolaj és leállt az autó. Egy öreg ember befogadta őket és az ő benzines zil-je indult be mert be vitte a melegre az akksiját :D

A régi Trabantos időben ez még egy valós lehetőség volt. Egyébként azt tapasztaltam, hogy nem közvetlen a kamion mögött van a legjobban kihasználható huzat, hanem kb 30-40 méterre lemaradva. Ezt könnyen ellenőrizheted magad is. Kiállsz az út szélére, elhúz a kamion, és kb 1-2 másodperc múlva érzed, hogy megránt a huzat. A trabant amúgy is kb. 80-as tempóig volt tűrhető, a kamion mögött kb. 85-tel haladva a fogyasztásmérő a töredékét mutatta. Az más kérdés, hogy a trabantnál a légellenállás jelentősebb hátráltató tényező, mint a mostani kocsiknál, ezért a huzathatás többet segített. Mivel a kisebb fogyasztás miatt a kétütemű kenése is rosszabb volt, ezért sűrűbb keveréket kellett használni, vagy közben ráhúzni néha egy rövid időre a szivatót. A turbulencia, meg a felvert kosz miatt a "vezetési élmény" jelentősen csökkent. Győrtől Debrecenig (M1 + 4-es főút) 6 liter alatt volt a trabi fogyasztása. Ezek mai szemmel nézve már inkább csak érdekességnek számítanak és semmi közük a valós megtakarításhoz. Azt mutatják, hogy a leleményesség (vagy sóherség) mire rá nem vette az embert...