Miért nem szabad a kiolvadt biztosítékot dróttal meg szöggel meg ilyesmivel helyettesíteni?

Azért, mert a biztosíték (avagy olvadóbiztosító, hogy egészen pontosak legyünk) egy adott áramerősségre van kalibrálva. Ha a rajta átfolyó áram meghaladja ezt az értéket, kiolvad, megszakítva az áramkört.

Mindezt nem azért teszi, hogy téged szívasson, hanem azért, hogy az áramkörbe bekötött fogyasztók ne égjenek el a túlságosan nagy áramerősségtől. Ha ugyanis - mondjuk rövidzárlat miatt - túlságosan megnő az áramerősség, könnyen lehet, hogy a felhevülő vezetéken megolvad és meggyullad a műanyag szigetelés, aztán lesz tűzijáték meg minden.

A kiolvadt biztosíték helyére - főleg a régi, hengeres biztosítéktartókba - befér a pénzérme, de drótdarabot, szöget is be lehet tenni. Ezeknek van egy jó tulajdonságuk: nem égnek ki. Több tíz ampert is elviselnek károsodás nélkül hosszú időn át. Csak közben ugyanez az áramerősség átfolyik az egész áramkörön, ahol bizonyos dolgok megolvadnak, elégnek, tönkremennek.

Vagyis ezért nem biztonságos a "haggyad, Jancsikám, beletesszük eztet a draótot, oszt' meglássad, nem fogja többet kinyomni ezt a szart!" hozzáállással elvégzett elektrotechnikai gányolás.