Egy Dodge Charger 1970 rt kb mennyivel képes menni és hány lóerős?
A "muscle car" kategória a tengerentúlon azt jelenti, hogy fogtak egy közepes méretű (tehát itthon éktelenül nagy, kényelmesen négyszemélyes, majd' ötméteres) kupékarosszériát és a nagy böhömök (5 méter feletti hossz, 6 ülőhely, jócskán két tonna fölötti saját tömeg) borzasztó erős, néha 300 lóerő körüli V8-asait passzírozták bele.
Na, ebből érdekes dolgok lettek. Azok a motorok eggyel nagyobb autónak is elegendőek voltak, így a középkategóriás autókból rakétát varázsoltak: negyed mérföldön rettenetesen mentek, lehetett velük gumit füstöltetni, meg... Szériaállapotban körülbelül ennyit. A futómű és a fékek fejlesztésével ugyanis nem sokat erőlködtek. Sokszor csak extraként vagy egy-egy tuningműhely kínálatában lehetett megrendelni azokat a futóműelemeket és fékeket, amik mellet biztonságosan ki lehetett használni a teljesítményt.
Kicsit olyasmi ez, mint az erre a '90-es években híressé vált VW Golf és Vento VR6. Ezek alsó-középkategóriás, "emberi méretű" autók voltak, de méretükhöz képest jókora, 2,8 vagy 2,9 literes hathengeres motor dolgozott bennük - akkora, ami egyébként a Passatot is alaposan meg tudta lódítani. De mondjuk a középkategóriás presztízsmodellek méregerős változatai (Audi RS4, BMW M3, Lexus IS-F, Mercedes-Benz C63 AMG) is ilyenek: méretükhöz képest értelmetlenül erős motorok vannak bennük, akkorák, amik egy jóval nagyobb autót is könnyűszerrel tudnának cipelni. Csak Amerikában ezt kicsit nagyobb méretekben, 7-8 literes V8-asokkal játszották, mert akkor éppen az volt a divat (később meg a 2,3 literes, négyhengeres Mustang).
Néhány példa a "muscle car"-okra: Pontiac GTO, Dodge Charger, Oldsmobile 4-4-2, Plymouth Road Runner, Ford Torino. Nagyon népszerűek voltak akkoriban, mert elérhető árúak voltak, hiszen tömegtechnikára épültek, viszont óriásit lehetett velük autózni. Kamiont mondjuk nem lehetett velük vontatni, mert bár nagyon nyomatékosak voltak a motorok, azért annyira nem, hogy több tíz tonnát huzigáljanak velük.
Hogy az 1970-es Charger R/T-ben milyen motor volt, nem tudom fejből. Azt tudom, hogy a 440-es "Magnum" és a 426-os Hemi volt hozzá választható, illetve ebben az évben volt a 440-esnek egy "Six Pack" nevű változata, három kéttorkú karburátorral, 390 lóerővel. De hogy ezt lehetett-e rendelni az R/T-hez is, jó kérdés... (eddig még nem voltak éveim arra, hogy beleássam magamat a típustörténetbe)
Az elméleti végsebessége valahol 300 km/h fölött lehetett, mert a korábbi Charger Daytona hasonló motorral 330 km/h-t ért el egy teszt során - igaz, annak kicsit más volt a karosszériája. Viszont aligha lehetett volna egy Charger R/T-t ténylegesen meghajtani 300 fölött, mert a Daytonának is csak úgy jött össze ez a nagy tempó, hogy az új orrkiképzés és a hátsó szárny leszorítóerőt termelt. Leszorítóerőben pedig a "mezei" R/T-k igen rosszul álltak.
Cjargerekről sok mindent írnak itt le:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!