Mik a "lehetőségei" ennek?

Külföldi rendszámmal Magyarországon közlekedó autók szabályai 2011 szeptember 1-től

2011 szeptember 1-től, akár 800 ezer forintos büntetést is kaphat az az autós, aki Magyarországon külföldi rendszámmal közlekedik, de nem tudja igazolni, hogy az adott országban él vagy dolgozik.

Már a helyszínen bevonhatják a forgalmiját és a rendszámát annak, aki nem tudja igazolni, hogy jogosan közlekedik a külföldön forgalomba helyezett autóval. Vagyis abban az országban él, vagy dolgozik.

Az új szabályozás szerint 30 napig lehet korlátozás nélkül közlekedni, azon túl az autós kötelessége, hogy bizonyítsa a hatóságoknak: nem trükközik a külföldi rendszámmal. A jogosultságot két tanú által aláírt meghatalmazással kell igazolni.

A lebukott sofőröket bejelentik az adóhivatalnál, és komoly pénzbüntetésre számíthatnak.

"Köbcentitől függően 200-400- vagy 800 ezer forint mértékű a büntetés, de magánszemélyekre ennek az összegnek a felét szabják ki" – nyilatkozta Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsa, a Magyar Autóklub közlekedési szakjogásza.

Azoknak, akik év végéig honosítják autójukat, a regisztrációs adó felét nem kell megfizetniük. Persze költségekre így is számíthatnak, százezrekbe is kerülhet, mire megkapják a magyar rendszámot.

Szeptember 1-től jelentősen módosulnak a külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésének szabályai. A törvény hatályba lépését követően a rendőrök és a pénzügyőrök valóságos razzia keretében állítják majd meg a külföldi rendszámú autókat.

A héten érvénybe lép a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény legújabb változata, így a módosított jogszabály értelmében a külföldi rendszámmal futó autók üzemben tartói törhetik a fejüket, mit tegyenek szeptemberben, ugyanis a személygépkocsi kizárólag magyarországi közúti forgalomban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, ha az üzemben tartója belföldi üzembentartónak minősül, vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

A módosított jogszabály nyugat-európai mintákat követve úgy alakítja át a szabályozást, hogy ha a hazai utakon magyar állampolgárságú, magyar lakhelyű, de külföldi rendszámmal közlekedő sofőrt igazoltat a rendőr, akkor néhány kivételtől eltekintve leszereli a rendszámot. Ilyen kivétel,

• ha a vezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,

• ha a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja Magyarországon, vagy

• ha a gépkocsit Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja.

A tulajdonosnak, üzemben tartónak az utóbbi esetben módja van bizonyítani, hogy jogszerűen használta a külföldi felségjelzést, de a bizonyítási kényszer szeptembertől az autóst terheli. Ennek hiányában a jármű rendszáma és a forgalmi engedély a helyszínen bevonható, illetve végső soron 800 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható az üzembentartó vagy a vezető.

A külföldi gépjárművek használata – a kedvezőbb adózási környezet miatt – nem csak a magyar magánszemélyek körében elterjedt, számos magyar cég bérel külföldről céges autót. Utóbbiak esetében a jogszabály értelmezése alapján, ha a magyar lakóhellyel rendelkező gépjárművezető nem esik a fenti kivételek alá, akkor szükség lesz a külföldi autó magyarországi forgalomba helyezésére. Érdemes figyelembe venni a fentiekkel kapcsolatban, a július adócsomagban elfogadott átmeneti szabályozást a regisztrációs adó megfizetéséről. Ez alapján a magyar magánszemélyek, cégek által használt külföldi rendszámú gépjárművek után az egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni, feltéve, hogy a gépjármű 2011. június 15-én az adózó tulajdonában állt, illetve a regisztrációs adómegállapítási eljárást az adózó 2011. július 14-től 2011. december 31-ig terjedő időszakban kezdeményezi.

Fokozott ellenőrzésre kell számítani tehát az utakon a törvény hatályba lépését követően, ugyanis a rendőrök és a pénzügyőrök valóságos razzia keretében állítják majd meg a külföldi rendszámú autókat. Az autótulajdonosnak a NAV felé kell hitelt érdemlően, dokumentumokkal, minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy jogosult a rendszámhasználatra. A bizonyításra a tervezet szerint 30 napot kap a vezető. Ha nem jár sikerrel, a nem megfizetett regisztrációs adó és áfa dupláját kell lerónia az államkasszába.

Egy elgondolkodtató tartalmú cikk a témához.

Érdemes végig olvasni.

Háború a szlovák rendszám ellen

Amint már mi is hírt adtunk róla, augusztustól fokozottan ellenőrzik a szlovák rendszámú gékocsikat a magyar szervek. Az ellenőrzési roham nem a véletlen szüleménye, meg volt ígérve. De kezdjük az elején!

Szlovákrendszám-történelem

A szlovák és a magyar adórendszer közötti különbségekből adódóan északi szomszédunknál lényegesen olcsóbb a gépkocsi, mint nálunk. Természetes hát, hogy a gépkocsivásárlók igyekeztek kihasználni az árkülönbözetet, vagyis elkezdtek feltünedezni a szlovák rendszámú gépkocsik Magyarország útjain.

Valamikor 2007 közepén jelentette be Sípos Jenő, a VPOP szóvivője, hogy "betelt a mérték", mert már 10 ezernél is több magyar tulajdonú, de szlovák rendszámmal közlekedő autó fut az útjaibnkon. A megfoglamazás furcsaságából és agresszivitásából már akkor arra lehetett következtetni, hogy ezt az ügyet nem hagyják annyiban a hatóságok. Első lépésként el is keresztelték adócsalónak a szlovák rendszámmal közlekedőket, pedig... Majd, éppen egy éve bejelentették az illetékesek, hogy együttműködnek a magyar és a szlovák vámosok annak érdekében, hogy minimálisra szorítsák le az országhatárokon átnyúló adócsalások lehetőségét. Az együttműködést a magyar fél kezdeményezte.

Az idei év áprilisában aztán megszületett a megállapodás az APEH és a VPOP között. A dokumentum 4. oldalán ez olvasható:

- Kiemelt kérdések az együttműködésben:

1. információ átadás regisztrációs adó eljárásban

információ átadás eljárásban VP-től adatok átadása magánszemélyekre, akik több gépjármű regisztrációs adó eljárását kezdeményezték, és a mennyiség alapján vélelmezhető, hogy a gépjárműveket kereskedelmi céllal hozták be → vagyongyarapodás vizsgálat a Magyar Köztársaság területére.

Közösségen belül beszerzett személygépjárművekkel és motorkerékpárokkal kapcsolatos regisztrációs adóigazgatási eljárások adatainak átadása az APEH részére → Áfa-befizetés megtörtént-e.

Szlovák-magyar adatátadás: a VP kérésére a szlovák vámigazgatás 1902 természetes személy és 3700 jogi személy adatait vizsgálja, aki szlovákiai tartózkodási címmel rendelkeznek. Kérdés: történt-e olyan gépjárművásárlás, mely Magyarország felé irányul. Jelen időpontig 700 vizsgálatra került sor, a fennmaradó vizsgálatok a szlovák partner 2008. július végéig végzi el és a VP ezután kezdeményez eljárásokat.

A szlovák rendszám: adócsalás

Az államnak tehát az az álláspontja, hogy aki szlovák rendszámú autót használ, az azért teszi, hogy elkerülje a regisztrációs adó megfizetését. Tehát adócsaló. A vizsgálatok egy része már folyamatban is van, a másik részének elkezdéséhez már csak a szolvák partner startjele szükséges.

Jogalapok

Az adócsalást a Büntető Törvénykönyv 310. §-a eképpen határozza meg:

Adócsalás

310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

A szlovák rendszámú autókra nyilván az (5) vonatkozik. Legalábbis a hatóságok szerint, akik éppen azt állítják, hogy a szlovák rendszám használata nem más, mint a hatóságok adófizetés elkerülése érdekében történő megtévesztése. De vajon miért akar az állam regisztrációs adót szedni egy nem Magyaroszágon regisztrált gépkocsi után?

A magyarázatot az 1988. évi I. tv adja meg:

23. § (6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármű forgalomba helyezését a jármű belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetőleg a jármű behozatalát követő legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.

Vagyis, a külföldön vásárolt gépkocsit kötelező belföldiesíteni. A belföldiesítés pedig a regisztrációs adót és annak megfizetését jelenti. Érdekes módon a hatóságok ennek a törvényhelynek a megsértését nem látszanak felróni a külföldi rendszámmal autózóknak, csak az adóval kapcsolatos cselekményt.

Persze, ez nem meglepő, a fenti jogszabály ugyanis nem tisztázza, hogy ki a belföldi üzemben tartó, sőt azt sem, hogy miért is kellene ilyennek léteznie. Aki viszont nem létezik, az nem is kezdeményezheti a gépkocsi behozatalát és persze regadót sem fizethet. A helyzetet tovább komplikálja a gépjárműadóról szóló törvény, amely viszont meghatározza, hogy ki tekintendő a külföldön nyilvántartott gépjármű üzemben tartójának:

18. § 17. külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet a Magyar Köztársaság területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,

Szlovákiában csak akkor regisztráltathat gépkocsit külföldi magánszemély, ha van ott tartózkodási engedélye és/vagy lakcíme. Ezeket könnyen megadják a szlovák hatóságok, főleg, ha az ember szakember segítségével nyújtja be az igénylését. Ha viszont megvannak ezek az engedélyek, csak be kell menni egy kereskedésbe és át is lehet venni az autót - rajta a szlovák hatósági jelzésekkel.

A Szlovákiában bejegyzett cégek esetében esetében még egyszerűbb a helyzet. Azok ugyanis eleve szlovák entitások, így az általuk szlovákiában tulajdonolt/bérelt/lízingelt gépjárműveknek alapesetben csak szlovák rendszámuk lehet.

A külföldi gépjármű pedig - ugyancsak a fenti jogszabálynak a meghatározása szerint - az, amelyiknek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki. Sakk-matt.

A Magyar hatóságoknak azt kell(ene) bebizonytaniuk, hogy a szlovák rendszámú autók magánszemély tulajdonosainak szlovákiai címei fiktívek, rosszhiszeműen, a szlovák joggal visszaélve szerezték őket. Továbbá, hogy mindezen cselekményeket abból a célból követték el, hogy elkerüljék a magyar regisztrációs adó megfizetését. Mindezt az EU jogi környezetében, amely az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad, korlátoktól mentes áramlását alapelvként rögzítette.

Nagy- és kiskapuk

A hatóságoknak egyébként is csak akkor lehet reményük arra, hogy komolyan megszorongassák a szlovák rendszámú gépkocsival közlekedő magyar autóst, ha ő személy szerint tulajdonosként szerepel a forgalmi engedélyben. Amennyiben ugyanis a gépkocsit lízingeljük, vagy béreljük, eleve nem is lehetünk tulajdonosai, ugyanakkor bérleti- vagy lízingszerződést, illetőleg flottakezelési szerződést az EU bármelyik országában, bármelyik céggel köthetünk. A bérlethez még szlovákiában bejelentett címre sincs feltétlenül szükség, ha a bérbeadó, vagy a lízingcég elfogad bennünket ügyfelének.

Ha autónkat szlovák cégünk vásárolta meg, akkor beleeshetünk a szlovák hivatalok vizsgálatába, amelyik nyilván meg fogja állapítani, hogy az autónkat szabályosan vásároltuk. Probléma legfeljebb abból adódhat, ha a cégünk igazából nem működik, ekkor nyilván igazolnunk kell annak a pénznek az eredetét, amelyet autóvásárlásra fordítottunk. Ha szlovák cégünk adja nekünk az itthon használt cégautót és magyarországi a lakhelyünk, alanyai leszünk a cégautó adónak is. Természetesen nem árt, ha vannak szlovák kutakról származó üzemanyagszámláink, ahogyan a szlovák szervíztől kapott számlákat is érdemes eltenni.

Legvégső esetben azonban még mindig ott van az adócsalás kapcsán már idézett BTK 310.§, annak is a 6. bekezdése:

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.

Ez mentőöv lehet akkor is, ha a hivatalos szerveknek sikerül elérni a bizonyítási teher megfordítását. Azaz azt, hogy ne a hatóságnak kelljen bizonyítani az adócsalást, hanem a jármű tulajdonosának, használójának, hogy nem követte el azt, amivel a hatóságok gyanúsítják.

Morfondír

Az állam és a hatóságaink a szlovák rendszám kapcsán is megígérték, hogy roppant erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek és biztosítsák az államot megillető bevételeket. Ez alapvetően helyes is. Ugyanakkor kérdés, hogy ebben a konkrét esetben van-e értelme ezeknek az erőfeszítéseknek.

Nem kellene-e elgondolkodni azon, hogy amikor egy törvényt állampolgárok tízezres nagyságrendben kezdenek el megkerülni, ráadásul nagyjából jogszerűen, akkor a jogszabállyal van baj? Valóban megengedheti magának egy állam, hogy polgárainak többezres, vagy talán több tízezres seregét ab ovo adócsalónak nevezze?

De nézzük a dolgot egy másik oldalról! Ha a magyar állampolgárok és cégek külföldön veszik meg az autójukat, nem csak az állam, de a hazai kereskedők is kevesebb bevételt könyvelhetnek el. Ha pedig végig göngyölítjük ezt a láncot láthatjuk, hogy a kereskedőkön kívül a finanszírozók, a biztosítók, a biztosítási alkuszok is kevesebb bevételt fognak produkálni. Az alacsonyabb adóknak és az egyszerűbb cégautó-adminisztrációnak köszönhetően nemcsak megvenni, de üzemben tartani is olcsóbb az autót a szomszédban. tehát a szervízek, gumisok és a hasonló cégek számára is elvész a szlovák rendszámú gépkocsi, mint bevételi forrás.

Vajon milyen arányt kapunk, ha az így elvesztett üzletek összesített adótartamát viszonyítjuk a regisztrációs adóhoz? Biztos, hogy megéri ez a regadó-rendszer? Vajon miért nem azon törjük a fejünket, hogy miképpen lehetne elérni, hogy jövőre már a szlovákok járjanak hozzánk autót vásárolni?