Gyakori hibázás még elfogadható 40 óra vezetés után?

Teljesen normális. 40 óra alatt alig ültél még autóban, ez semmi. Csak belénk van sulykolva, hogy aki nem vizsgázik le 30 óra után, az béna - ez is csak plusz feszültség.

Pedig kb. 70-80 óra a reális, egy normális oktató mellett. Akkor már nem csak a szerencsén múlik, meg a borítékon, hogy átmész-e.

Most is 30 óra a kötelező. Meg 580 km - a kérdező 40 óránál jár 520-nál elmondása szerint, ezutóbbival sokszor mutyiznak az oktatók.

De pontosan a hozzád hasonló válaszokról beszéltem. Ezt sulykolja kb. mindenki a kommentekben (itt is, fészen is bármilyen témába vágónál), hogy minek, meraharmincóra.

Persze, húgom is levizsgázott 32 óránál - úgy, hogy ment a boríték, az oktatója meg a vizsgabiztos haverok voltak, és a vizsgán még parkolnia se kellett. Nem gondolom, hogy ez annak a jele, hogy megtanult vezetni, csak szerencséje volt.

Ellenben a meraharmincóra kommentek borzasztó károsak egy kezdő tanulóvezetőre. Pláne, ha kicsit ügyetlenebb, vagy nem kocsival a segge alatt nőtt fel. Hatalmas nyomást tesznek az emberre mentálisan, egy olyan elvárást, hogy aki ennyi idő alatt nem tud profin vezetni, az nem való autóba. Ami nyilvánvalóan nem igaz.

Az én oktatóm elmondta az elején, felejtsem el a harminc órát, majd akkor megyünk vizsgázni, ha megy. Igaza van, de én se tudtam elengedni a fenti frusztrációt. Borzasztóan meg voltam zuhanva, mikor 30-35-40 óránál még hibáztam. Minden óra után bőgve jöttem haza kb., hogy én ehhez hülye vagyok, nem fog menni. És mindenhonnan ömlött rám a környezetemből, hogy meraharmincóra, mikorvizsgázolmár, mennyipénz. Ez óriási frusztráció. Amitől csak még többet hibázik a tanuló.

És ebből jönnek az ilyen kérdések is, mint a kérdezőé, hogy nincs érzékem, hagyjam annyiban? Vagy a múltkor a kislány kérdése, hogy első óra után összezuhant, mert béna, nem megy neki. Meg az összes hasonló kérdés, hogy 30 óra után nem én vagyok a Schumacher, inkább hagyjam, soseleszjogsim és kidobott pénz, ugye?

Úgyhogy lehet engem lepontozni, hőbörögni, csak értsétek meg végre, hogy mekkora kárt okoztok a kérdezőnek és a hozzá hasonlóknak az ilyen válaszokkal.

De kérdező, vésd az eszedbe:

30 ÓRA ALATT NEM LEHET MEGTANULNI BIZTONSÁGOSAN VEZETNI!

Az oktatód normális, elmondja, mik a hibáid, amin dolgozni kell, hogy vizsgázhassatok. Ez teljesen korrekt, és hidd el, hogy menni fog. Felejtsd el a számokat. Ne azt nézd, hogy hány óránál jársz, mennyi pénz ment bele (engem ez frusztrált a legjobban), hanem hogy honnan indultál - és hol tartasz most! 40 óra alatt rengeteget fejlődtél, hiszen csak apró hibáid vannak. El fogsz jutni a vizsgáig is. Ötvennél, hatvannál, amikor készen állsz rá.

Olcsóbb a 10-20-30 plusz óra a jogsiban, mint utána a saját autót összetörni az első kanyarban, mert a másik a balkezem basszus. :)

#16

Jelen esetben nem az a lényeg, hogy a kérdező megtanult-e vezetni - mert mint írja az oktatója szerint is a vezetési tudásával nincs igazán gond, bár nyilvánvalóan és szükségszerűen még tapasztalatlan. - hanem hogy mit kezdjen a bal-jobb oldaltévesztésével.

#17 Azt hogy melyik a jobb és bal kéz, mindenki megtanulja óvodában, legkésőbb alsó tagozatban. Viszont a döntés sebessége már más tészta, még akkor is ha tudja melyik a jobb és bal oldal. Nem azzal van a gond ezekben az esetekben hogy nem tudja az illető melyik a jobb keze. Ezt kellene felfogni. De aki fekte-fehér-igen-nem mélységben látja a problémákat persze hogy ez nem megy át.

Neked is lehetne olyan kérdést feltenni vagy olyan döntési helyzetet teremteni, amire azonnal tudnod kellene válaszolni, de nem tudsz. Mikor oktatóval vezetsz ezt még megkoronázza az, hogy nem mondhatod azt hogy nem tudom, hanem döntened kell, valamelyik irányba kanyarodnod kell. Plusz stressz faktor, ami tovább nehezíti a döntési folyamatot.