Az Egyesült Államokban miért alakult az egész autózási szokás úgy, ahogyan van?

Az USA egy olyan ország, ami mióta megalapították soha sem volt rákényszerülve a nélkülözésre, ebből eredően nem a szükségletek kielégítése mentén építették fel az iparjaikat. A kényelem és szolgáltatás volt a fő motiváció. Ezért tűnnek mindenben megalománnak, ami az autóiparban különösen megmutatkozik. Olyan európai népek keveréke lakja a kontinens északi részét, akik vérében benne van a gyarmatosítás, elnyomás, uralkodni akarás. Ezt egymáson is gyakorolják egyébként, csak 10 fokkal racionálisabb keretek között mint mondjuk 200 éve. Ma ez abban mutatkozik meg, hogy kinek van nagyobb, hosszabb, magasabb autója, kinek van benne nagyobb motor (nem is a teljesítményre vagy menetteljesítményre orientálódnak, csak a nagy köbcentire, nagy méretekre), kinek van több kilowattos hifi rendszer a 3 tonnás terepjáróban, kinek van nagyobb felnije, nagyobb kamionja, kutyája, háza, stb.

Az orosz teljesen más nép, más térség. Más a történelmük, más a szlávok természete, valahol igénytelenebbek is. Ez utóbbit egyfelől értsd a szó negatív értelmében, másfelől értsd úgy, hogy nincs igényük sem szükségük arra, hogy rendszeresen 1000-1500km-eket autózzanak. Illetve az ország nagy része Szibéria, ami eleve kevésbé populáris és kevésbé élhető, járható. Oroszországban nagyjából az van mint itthon, hogy 50km sugarú körben leéli az életét a komplett családfa. USA-ban nem, ők sokkal mobilisabbak. Lehet hogy egy családban már egy generáción belül van a tagok között összesen 5 ezer km távolság úgy, hogy mindenki ugyan abban az országban lakik. A repülőjegy kint is drága, a benzin meg olcsó, egy 4-5 tagú családnak még mindig kifizetődőbb 2 nap alatt 1500km-t autózni, mint felülni a repülőre.

Még amit ide lehetne írni az a szárazföldi áruszállítás. USA-ban óriási a kamionforgalom, nem véletlenül. A légi szállítás aránytalanul drága (hasonló a helyzet mint a személyszállítás esetében), vízi szállítás pedig nem lehetséges. Egy folyójuk sem megy a keleti-nyugati part között végig, a legtöbb folyó természete sem alklamas vízi áruszállításra és a legtöbb folyó észak-dél folyású az ország pedig inkább kelet-nyugat kiterjedésű. Így rá vannak szorulva a kamionos áruszállításra, amihez kell úthálózat. Sok az olyan szerelvény ami nem 24 tonnás árumennyiségre van limitálva (itthon is van, de nem az az elterjedt), így kisebb fajlagos költséggel tudnak szállítani.

Az pedig hogy az oroszoknál még mindig sokan Ladával járnak, az ország gazdaságának köszönhető első sorban. Rengeteg nyersanyaggal rendelkeznek, de nincs pénzük mindet kitermelni így értékesíteni sem tudják. A szibériai térségben és az Északi tengeren található nyersanyagok kibányászása pedig különösen költséges a földrajzi adottságok miatt. De 2023-ban már szellemi tőkével is fel lehet húzni egy ország GDP-jét, az USA ebben azért lépést tart, rengeteg szellemi tőke van a piacon ami USA-ból ered. Az orosz töredéke.

Ezek mind hatással vannak az autóiparra is.

Pl.: 1910 - 1910..20 közötti USA/európai autók szinte egyforma technikán alapultak. jött az 1-2 világháború a vele járó technikai újítások, sok neves európai mérnök, egyéb feltalálók nagyon sok mindent hozzátettek. Fokozatosan kezdett elválni a 2 kontinens autógyártási technológiája, vele együtt az autózási szokások.

Európában az alváz nélküli önhordó karosszéria (Vincenzo Lancia, Lambda, 1922) 2. világháború után ez a technológia folyamatgyártásba került. Addig az USA-ban még erősen ragaszkodtak az alvázhoz, segédalvázhoz.