Mit mondanátok az érdeklődőnek, ha csak a katalizátor kéne neki az autóból?

Mielőtt bármit is mondanál neki, olvasd el ezt:

[link]

Megjegyzem az ilyen vevo legalabb egyenes.

Sogoromnal egy megtekintes alatt a sved cserediakok eltereltek a figyelmet mig az egyikuk kivagta a katalizatort. (Szerelo aknan volt a kocsi)

Ilyeneket ne engedj közel se magadhoz, se az autódhoz.

Először olvasd el amit #11 linkelt, nagyon tanulságos, de én is jártam ha nem is így, de hasonlóan csak szerencsém volt 6 évvel ezelőtt. Egy régebbi BMW-t árultam, ráadásul nem is egy lerohadt hanem egy egész szép példányt, közepesen drágán. Engem is egy teljesen kulturáltan fogalmazó férfi hívott fel hogy őt érdekelné az autó, még BMW fanatikusnak is hittem, mert pont olyan hibákra kérdezett rá a telefonban ami valóban jellemző a típusra és én is ezzel kezdtem mikor pár évvel korábban megvettem stb. Abban maradtunk hogy aznap eljön egy autószerelő barátjával megnézni, örültem is neki, jó érzésem volt, még el is vittem egy búcsúkörre előtte az autót amit amúgy nagyon szerettem, csak már nem fértünk el benne.

Pontosan érkeztek, de már onnantól kezdve gyanúsak voltak hogy megjöttek. A kulturáltan beszélő úriemberből és autószerelő barátjából 4 báttya lett, akik egy nagyon szakadt, kormoló dízel régi A4-es kombiból szálltak ki, már ott láttam hogy ezeknek betonfix hogy nincs pénzük megvenni az én autómat, a kulturált stílusból sem maradt sok, bár az elején a maguk módján udvariasak próbáltak lenni, de látszott hogy nem ezt tanulták otthon.

Körbenézték egyszerre mind a négyen, nekem annyira korrektnek tűntek telefonban hogy nem hívtam magam mellé senkit, egyedül voltam, egyből éreztem hogy két nagydarab indián és még két kisebb mellett hiába vagyok én is nagyobb darab és hiába küzdősportolok kiskorom óta, ide ez nagyon kevés ha elfajulnak a dolgok. Elkezdtek nem létező és nem bizonyítható hibákat találni, mint a "hát ez fix nem gyári szín ilyen nem volt belőle" (teljesen gyári volt, egy elem volt fújva de az sem volt szabad szemmel észrevehető, vastagságmérőt nem hoztak), meg a "hát ez hengerfejes" (hideg volt, és minden régi BMW kedvelő tudja hogy a régi BMW benzinmotorok szeretnek gőzölögni hidegindításnál jobban mint sok más típus, de az nem füst és nem hiba), aztán jött a "hát ez nagyon rondán rohad, lesz vagy félmillió rendbetenni" (az alján volt itt-ott természetesen felületi rozsda, de minden más rozsdamentes volt, egy végig garázsos autóról beszélünk aminek az aljáról is csatoltam fotót a hirdetéshez), meg hogy a motornak nincs jó hangja (teljesen egészséges hangja volt), hordtak még össze minden f*szságot, én meg csak válaszoltam rájuk hogy miért nincs igazuk, de már éreztem hogy itt egy brutális alku lesz, amibe ha nem megyek bele akkor akár balhé is lehet, ezen a ponton már az egyik srác volt félig az autó alatt fekve, egy másik a vezetőülésben úgy ült mintha már az övé lenne a retkes ruhájában meg kezeivel a hibátlanul kitakarított bézs bőr beltérben, a másik kettő meg állt és meredten nézett engem, egyértelműen méregettek. Én ott kicsit megijedtem, úgyhogy gyorsan küldtem egy üzenetet a szomszéd utcában lakó jó barátomnak (szép nagy darab ember), hogy nézzen be ha tud sürgősen mert helyzet van.

Ahogy ezt leírtam, kimászott a kocsi alól a tag aki addig "átnézte" a kocsit, kiszállt az is aki eddig jampizott a vezetőülésben, és ahogy kell négyen körbeálltak kellemetlenül közelről, hogy az autót ők most elviszik a meghirdetett vételár feléért, erősködve hogy náluk itt a készpénz, már szinte nyomták bele a zsebembe, lengetve az adásvételit ami az ő részükről előre ki volt töltve, "higgyem el ez ennyit ér, de nekik nagyon tetszik és kell". Mondtam nekik hogy teljesen felejtős, rövid szájkaratézás következett hogy én ezt nagyon túlárazom és hogy ők ezt most elviszik annyiért amennyit ér, aztán amikor rájöttek hogy én nem fogok belemenni akkor előjöttek a trágár szavak, nekem a k*rva anyámat, hogy ők jöttek több száz kilométert és hogy fizessem ki a benzinköltséget (fél órával azelőtt hívtak hogy indulnak, mielőtt odaértek volna a kapunk elé), hogy én egyedül mit akarok itt négyük ellen, játsszuk le akkor ha ekkora pofám van (tény hogy a végén már elég idegesen beszéltem velük én is), stb stb. Igazából jól be voltam szarva mert tényleg senki nem volt az utcában aki akár csak látott volna minket, már bennem volt hogy melyiket lökjem félre hogy elfussak, de akkor a sarokról befordult a barátom, ráadásul hozta magával a kutyáját is, aki egy kicsivel 40kg alatti hím német juhász volt, onnan odaüvöltött egy "na mivan bazdmeg"-et, egyből mind a négy odanézett, én kihasználva az alkalmat kiléptem a körükből, kicsit méregették még őt is, aztán szitkozódva visszaszálltak a szakadt Audiba és elhajtottak, szerencsére én nem hallottam felőlük többet, de akartam amúgy is egy kutyát, hát ezután pár nappal hoztam egyet a menhelyről én is, szóval végülis jól jártam mert imádom a kiskutyámat, az autómat meg két héttel később elvitték a meghirdetett árhoz közel. De meleg volt nagyon. Vigyázni kell ezekkel, és az a baj hogy addig nem is feltétlen tudod hogy kik jönnek, amíg nincsenek már ott előtted.

Szivesen megosztok egy ötletet:

Egyik ismerősöm szokta eladáskor jelezni a telefonba, hogy:

én vagyok a tulaj, de sajnos nem értek az autókhoz, úgy hogy itt lesz majd egy barátom, aki a Belügyben dolgozik, igazságügyi szakértő a gépjármű osztályon.

Fogalmam nincs hogy létezik-e ilyen osztály és ilyen státusz, de a telefonálok egy jelentős százalékának azonnal elmúlik az autó vásárlási kedve. ;)

Dzsipókkal nem üzletelünk. Nem veszünk tőlük semmit és nem adunk el semmit. Bátyám egyszer eladott egy autót egy dzsipónak, csak aztán a csávó nem íratta át a nevére az autót. Bátyám már rég lejelentette az eladást az okmányirodán, mégis kapta a gyorshajtáscsekkeket meg parkolási fizetési felszólítás leveleket. Nem győzte küldeni mindenhova az adásvételi papírt hogy már nem az övé az autó. Az a durva hogy mint írtam lejelentette az eladást és ha a vevő nem íratja át a kocsit 14 napon belül akkor kikellett volna vonnia a hatóságnak a forgalomból ez mégsem történt meg.

Bocsánat a kérdésre nem válaszoltam csak egy tanácsot/történetet akartam megosztani. A 15. válaszolóval történt eset rohadt gyakori, voltak már durvábbak is pl amikor már bicskával fenyegették az adásvételi aláírására negyed annyi árért mint a meghirdetett ár.