Miért indítgatja valaki egyfolytában a kocsiját, ha az úgysem fog beindulni?

Jó 4-5 éve egy lakótelepi lakásban laktam első emeleten. A ház előtt volt közvetlenül a parkoló.

Volt egy dízel G Astrás fószer, aki minden reggel hajnali 5-kor perceken keresztül "köszörülte" téli reggeleken a gépet. Gondolom kaka volt az izzítás ezért röffent be ilyen nehezen, de valamiért nem akarta megcsináltatni. Inkább mindenkit erre ébresztett.

Ha beindult sem lehetett visszaaludni, mert akkor meg jó 10 percig járatta traktoros zakatolással mielőtt elindult volna. "Csodás" volt, minden nap erre kellett kelni. Örülök, hogy már nem ott lakom.

Aki szerint nem indul be önindítóval, akkor betolásra sem fog, az mégis mit gondol? Simán lehet, hogy pont annyira leszívott az akksi, hogy hiába "teker az önindító" (azaz kattog a relé), nem kap elég áramot, hogy az önindító motor felpörögjön. Ilyenkor betolásra igenis beindul, vagy bikázni lehet, vagy feltölteni az akksit.

És amúgy azért próbálkozik újra, mert pl. sok jármű kézikönyve is azt írja, főleg régebbieknél, hogy ha nem indul, várj egy percet, és aztán 10 másodpercig tekerd megint. És ha 3-5 alkalommal sem sikerül, akkor felesleges tovább próbálkozni. Az én motorom ezt rendszeresen produkálja, néha pöccre, néha harmadjára, néha kis gázadással. Éjszakai esőtől, reggeli harmattól, hőmérséklettől stb. függ nálam.

Ha annyira levan merülve, hogy “kattog a relé” ott fél perc tekerés után nem mozdul meg az önindító, annyira lemerül. Itt segíthet a tolás.

A kérdező azt írta, persze túlzással gondolom, hogy 20 percen keresztül próbálkozott, akkor az aksi rendben lehetett. Gyújtás gondnál viszont a betolás sem segít. De mindegy is. Nem ez volt a lényeg.