Mitől van közlekedési dugó Budapesten, ha a népességszám nem változott?

Nézd meg az agglomeráció népességét és az autók számát.

Mindkettő a sokszorosára nőtt.

Csak egy példa:

Érd 1970: 30 ezer fő

Érd 2021: 70 ezer fő

Személyautók száma 1970: ~ 200 ezer

2021: ~4 millió.

Ezen felül nagyon sokan közlekednek keresztben a munka miatt.

Dél-Budán lakik, Kelet-Pesten dolgozik. Péceli meg mondjuk Békásmegyeren.

Autók száma KSH adatok szerint:

[link]

2000-ben 2,3 millió, 2021-ben 4+ millió. Közép-magyarországi régióban közel félmillió autóval lett több. Ugye nagyságrendekkel több az ingázó még messze vidékről is.

Plusz ugye Bárhova indulsz, Budapestre érkezel, Budapesten keresztül kell eljutnod a célig.

Van az a szotri, aminek már saját Wikipédia oldala (EN) is van. A szöuli Cheonggyecheon folyót lefedték egy úttal a kocsikért. Lefedtek egy városon átfolyó folyót hosszában. Aztán építettek rá még egy emelet utat, mert nem volt elég ez sem. Aztán pár évtized erőlködés után bevallották maguknak, hogy ez sem oldotta meg, tévúton járnak: elbontották az egészet a csipába és csináltak egy parkot a folyó mentében, sétautakkal, padokkal. 1958-2005 közötti történet.

A kocsik állás és menet közben sok helyet foglalnak, nem lehet elég teret (beleértve a levegőt is) adni nekik, még ha minden mástól el is vesszük. Mindenképp egy érdekellentét van az egyén vitathatatlan előnye és a városokban rendelkezésre álló tér, illetve a közösség (hogy ne említsem az utak helyén korábban létező egyéb lényeket) érdekei között. Asszem az utóbbi 5 évben kétszázezerrel több kocsi lett Budapesten. Milyen lenne még kétszázezerrel több kocsi esetén? Mekkora gépjárműszámnál éreznénk úgy, hogy több már nem fér el a városban? Van ilyen szám? De egyébként itt is egy rossz rendszer alrendszeréről beszélünk. Ha nem kéne ennyire versengeni, meg iparkodni, akkor nem kéne ennyire sietni sem, ezért is elsősorban a pénzrendszert kellene olyanná alakítani, ami kevésbé ösztönöz versengésre és természetkizsigerelésre...