Szerinted melyik a legbonyolultabb alkatrész egy autóban?

"Ez egy orbitális baromság. Eléd raknak egy 25 éves Swiftet és egy 12 éves Audi A8-ast, melyikkel indulnál el Németországba? Naugye...."

Nem tartom butaságnak, van benne valami hogy a több elektronika több meghibásodást jelent. Egyszerűen plusz kockázat, kiszámíthatatlan a javítás módszere. Lehet hogy egyszerű alkatrészcsere, de lehet több százezres tétel, esetleg fel sem deríthető az ok.

Ami Swiftet illeti, ha jó állapotban van, és a vezetője ért a kocsijához, nyugodtan menjen el vele Németországba. Persze megvan milyen pótalkatrészeket érdemes vinni, meg egy zsák szerszámot és bármilyen hiba esetén életet lehet lehelni bele. Igy volt ez a 80-as években is, kimentek trabanttal is, zsigulival is az akkori NDK-ba, mondjuk az is igaz hogy nem volt az a nagy rohanás meg hajsza ami most van.

Kicsit az elektronikára visszatérve, általános szinten beszélhetünk meghibásodásról, még a háztartási eszközök esetén is. Pl. hűtőszekrények esetén is olyan összetett az elektronika, nem tud vele mit kezdeni a hűtőgépszerelő sem. Jobb esetben panelt lehet cserélni, ha lehet egyáltalán beszerezni, mert rendszerint nincs raktáron.

Mosógépeknél, gázkazánoknál ugyanez, semmit nem tudsz kezdeni az elektronikával. Régen az automata mosógépekben a programot pl. vezérlőtárcsák irányították, a gép tetején lévő tekerőgombok eszerint forogtak. Mechanikus volt az egész vezérlés, egyszerűen lehetett javítani, el is mentek 25-30 évig.

Varrógépeknél ugyanez van. A mai modern gépekben tisztán elektronikus úton meg léptetőmotorokkal helyettesítik a mechanikát. Nem tudsz mit kezdeni ha elektronikai hiba van. A régi varrógépek, pl. a rendkívül híres Naumman NDK-s varrógép is tisztán mechanikus felépítésűek, forgó tengelyek, hajtókarok, tűmozgató mechanizmus és vezérlőtárcsák vannak benne. Megfelelő karbantartás, olajozás esetén élettartamuk örök élet+1nap. Persze aztán jöttek a gyengébb változatok, ahogy egyébként az autómotorok esetében is, a láncos hajtást fogasszíj váltja fel, megjelentek a műanyag alkatrészek, stb.

Konklúzióként, az elektronika vonatkozásában még a helyes irány sem valósul meg sok esetben. Törekvés sincs arra, hogy a javíthatóságra módszereket adjanak, szerelhetőséget könnyítsék (kis helyre bezsúfolt dolgok, elérhetetlen alkatrészek, speciális alakú és kiképzésű szerszámok szükségessége).

Gyakran élettartamra terveznek, cél a tervezett elavulás. Emiatt egyre több hulladék keletkezik, nő a nyersanyagigény és az energiaigény, visszaszorul az újrahasznosíthatóság.

Értem én ha sok gyenge minőségű terméket készítenek olcsó áron, akkor nő a fogyasztás és ezzel a GDP, de hol marad a környezetvédelem amit ma a "modern világban" olyannyira hangoztatnak.

Nincs itt valami óriási ellentmondás? Átlagban 10évre terveznek pl. egy hűtőszekrényt vagy mosógépet, 3 évre egy okostelefont, 8évre egy lapostévét, amikor az újrahasznosítási eljárások gyerekcipőben járnak (költséges technológia, eltérő anyagok amelyek gyakran szennyezettek is szétválasztásának nehézsége...)

Kérdező, 23-as válaszodra:

Tudod, ez olyan, mintha egy új Iphone-t hasonlítanánk össze egy nyomógombos egyszerű telefonnal. Az Iphone-t pátyolgatni kell, szoftverfrissítés, ilyen app, olyan app, millió beállítás, ha baja van, akkor nagy baja van. A nyomógombos meg egyszerű nagyon, egy dolgot tud, de azt nagyon, ha gond van, olcsón javítod. De mégsem akar már senki nyomógombost használni.

Na de mindegy is, a lényeg, hogy az A8 sem romlik el minden sarkon, és nem, nem sül ki rajta az elektronika havonta. Sőt, gyakrabban van gond a mechanikával.