Egyirányú utcában, mikor mindkét oldalon parkolnak az autók, akkor kell indexelni?

#19

"Egyirányú utcában az úttest képzeletbeli felezővonalának átlépése irányváltoztatásnak számít, ezt írja a KRESZ."

Ezt nem írja a KRESZ! Csak azt írja, hogy "az úttest képzeletbeli felezővonalának átlépése irányváltoztatásnak számít". Érzed a különbséget?

És ezért nincs az egysávos egyirányú utcában KRESZ-szerinti "képzeletbeli felezővonal", mert akkor középen haladva állandóan irányt változtatnál. És indexelned kellene. Úgy, mint amikor a kétirányú kétsávos úton pl. egy kerékpáros konvoj kerülésekor "meglovagolják" az úttest képzeletbeli felelzővonalát.

Így szól a pontos szöveg:

Irányváltoztatás, irányjelzés

29. § (1) * Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.

(2) * Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

Szóval az irány változtatás definícióját szépen elintézték egy zárójelben, végén meg egy "stb" ...

járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.)

Egyirányú úton is értelmezhető az úttest fogalma, van képzeletbeli felezővonala, ennek átlépése irányváltoztatásnak számít, és pont ezért kell indexelni.

Szerintem.

Nem, nincs képzeletbeli felezővonala. A képzeletbeli felezővonal a forgalmi irányokat választja el. 1-2-3-124 sáv meg egyik irányba, 1-2-3-124 a másikba.

Ha igazad lenne, akkor a forgalmi sávon belüli oldalirányú mozgásokat is jelezni kellene (pl. kátyúk sávon belüli kerülgetése), és a szerpentinen is minden kanyarban.

Az "út"-nak, "úttest"-nek, "forgalmi sáv" van a KRESZ-ben definíciója. Ezért linkeltem a képet, hogy ez tiszta legyen.

A forgalmi sáv(ok) része(i) az úttestnek.

"Ha igazad lenne, akkor a forgalmi sávon belüli oldalirányú mozgásokat is jelezni kellene (pl. kátyúk sávon belüli kerülgetése), és a szerpentinen is minden kanyarban."

Nem, mert nem léped át az úttest képzeletbeli felezővonalát, és nem váltasz sávot, meg nem is kanyarodsz másik útra. Tehát nem változtattál irányt.

#22

"Egyirányú úton is értelmezhető az úttest fogalma, van képzeletbeli felezővonala..."

Amit idéztél, én is idéztem korábban. De idéztem mást is, ami fontos.

"d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő."

Az egyirányú utca fizikai felezővonala, csak az út jobb oldalának a felezővonala. Ahogy 23-as írta, ha ezt a KRESZ szerinti "képzeletbeli felelzővonalnak" tekintenénk, akkor abból iszonyú bonyodalmak lennének.

Vannak olyan autópályák, ahol a két irány pl. hegyek miatt eltávolodik egymástól. 2 sáv + leálló. Akkor itt a külső sáv közepén egy képzeletbeli felezővonal van? És be kell tartani minden szabályt, amit a KRESZ felezővonalra előír?

Lásd be, hogy az egyirányú út képzeletbeli felelzővonala egy tarthatatlan álláspont!

#25

"Az egyirányú utca fizikai felezővonala, csak az út jobb oldalának a felezővonala."

Pont az idézeted cáfolja ezt:

"A menetirány szerinti jobb oldal: ... Egyirányú forgalmú úton ... az úttest ... teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő".

Egyirányú utcában az egész úttest egy menetiránynak számít.

Ez amúgy a "menetirány szerinti jobb oldal" meghatározása miatt van definiálva, amihez más szabályok kapcsolódnak.

Az irányváltoztatás szabályainál nincs jelentősége ennek szerintem. Ott nem köt semmit a "menetirány szerinti jobb oldal". De pl. parkoláskor (várakozás) igen.

#26

Ezt az egyirányú utca KRESZ szerinti "képzeletbeli felezővonalának" létezése melletti érvként írtad?

Mert akkor mondok egy másik ellenpéldát. Szerinted egy háromsávos egyirányú útnak van képzeletbeli felezővonala? A középső sáv közepén? Vagy ha nincs, akkor az egysávosnak miért van?

#27

[link]

Ezt a "képzeletbeli felezővonal"-at nem én találtam ki. Benne van a jogtárban, két helyen is.

A "stb"-t meg még elképzelni sem tudom, mit rejtegethet egy vitás kérdésben.

Szóval én úgy gondolom, ennek a "képzeletbeli felezővonalnak" csak akkor van jelentősége ha nincsenek a sávok felfestve, de a törvényben nincs rendesen definiálva. Pont az ilyen pongyola hibák miatt várják szakemberek is, hogy kezdjenek valamit a KRESZ-el.

Tőlem elvárta az oktató, hogy ilyenkor kvázi kikerüljük a parkoló autót, ezért jelezni kell előtte. Hasonlóan a kétirányú forgalomban kikerüléshez.

Igaz, sávon belüli kikerüléskor meg elvileg nem kell.

#28

'Ezt a "képzeletbeli felezővonal"-at nem én találtam ki.'

Ez szalmabáb érvelés. Nem állítottam, hogy képzeletbeli felezővonal nem létezik, csak azt, hogy ilyen nincs az egyirányú utca közepén.

"A szalmabábérvelés olyan érvelési hiba, mikor az egyik vitapartner, a racionális vita szabályait megsértve a másik vitapartner torzított álláspontját támadja."

[link]

#28

"...a "képzeletbeli felezővonal" ... a törvényben nincs rendesen definiálva."

A KRESZ, mint a törvények többsége nem csak a formális logika szerinti rendezett állításokat tartalmaz. Az értelmezésben a törvényalkotó szándéka a mérvadó. És a képzeletbeli felezővonal fogalmával nyilvánvalóan az a szándék, hogy a felfestett felezővonalra (terelővonal, záróvonal) vonatkozó szabályok ott is érvényesíthetőek legyenek, ahol nincs felfestve. Egyirányú utcában sehol sincs felfestett felezővonal. Nem véletlenül. Mert semmi értelme se lenne. És ugyanebből az okból a törvényhozó nem akar képzeletbeli felezővonalat egyirányú utcában.