Drága használt autók helyett inkább újat vennétek?

Vennék használtat. 1-2 éves már jelentősen olcsóbb, mint a vadiúj. És az még szinte olyan, mintha új lenne.

De szalonok kiállítási, próbaautóit is jóval olcsóbban meg lehet szerezni.

A külföldről behozottól nem félnék feltétlenül. És az miért baj, ha nem gyártják már a típust? Az alkatrészellátással nem szokott baj lenni, ha csak nem valami extrém ritka, vagy másik földrészen forgalmazott autót veszel.

Egy 10 év körüli Toyota Versot vagy hasonlót keresnék, 2,5 millióért, 200+ ezer kilométerrel reálisak ezek. Aztán elvinném egy normális szervizbe, hogy csináljanak meg rajta mindent, amit kell. Lehet, hogy otthagynál még 150-200 ezer forintot, de onnantól 2,7 millióból van egy jó autód, aminek ereje is van (ha nem a leggyengébb motorral veszed), tágas és jó is. És megbízható.

Úgy értettem, hogy reálisan mindent, ami cserére szorulhat. Nekem pl. Honda Jazzem van, 8 évesen vettem, rögtön utána elvittem márkaszervizbe 120 ezres nagyszervizre. Cseréltek benne mindent, amit előírt a gyár, plusz a klímát javították, mert az nem működött. 105 ezer forint volt, ha jól emlékszem. Kérdeztem, hogy mikor kell vezérlést cserélni, emlékszem, ahogy felhúzta a szervizvezető a szemöldökét, és mondta, hogy soha. Láncos motor, az ígéret szerint örök élet, bár nem turbós, és hát nem is egy erőgép.

Nyilván ha komolyabb beavatkozást igényel, többet lehet rákölteni, de ez is egy olyan vétel volt, hogy bementem a kavicsos kereskedésbe, az első autó volt, amit megnéztem, jónak tűnt, megtetszett, a nepper úr nagyon dicsérte (hehe), szervizkönyve megvolt, előző tulajok száma: 1, Olaszországból. Másnap elhoztam, utána pár héttel vittem el a Honda szervizbe, hogy azért nézzenek már rá, meg akkor folytassuk a szervizkönyvet, hogy ha majd eladnám, örüljön neki, aki megveszi, hogy végig leinformálható az autó.