Sokan azért szidják azokat akik használt prémiumot vesznek mert nekik nincs rá pénzük?

Ha van pénze szalon Daciara, akkor valószínűleg a 10 éves audira is lenne. Eléggé rossz példát sikerült felhoznod.

Egyszerűen úgy ítélte meg, hogy ő akar egy új autót, amihez évekig nem kell nyúlnia kopón kívül, nem pedig vakon vesz valamit behozott ex prémiumot, amit pont azért adott el az előző tulaj, mert már épp el kéne kezdeni locsálni bele a pénzt.

De akkor ennyi erővel azért vesz valaki használt prémiumot mert meg kell mutatni, hogy "feljebb pozícionált" autóra is telik, csak éppen újra nem?

Ennek lehet sok oka. Néha jogos, néha nem.

Az biztos, hogy fenntartási költségekben az a régebbi luxusverda sokkal frekventáltabban és mélyebbre fog nyúlkálni a pénztárcába, mint egy új olcsóbb neadjisten fapados alsó-közép kategóriás vas.

A régebbi felső kategóriás vas mellett szólhatnak a következők (bár némely pontban az új olcsóbbak is verik a régi drágákat):

- Vizuális presztízsérték

- Aktív-passzív biztonság (kérdéses)

- Teljesítmény, végsebesség

- Kényelmi extrák (kérdéses)

- Vezetési élmény

Személyes ízlés kérdése, hogy ez így megéri-e a biztosan drágább és körülményesebb fenntartást.

Az a baj a jelenséggel hogy megveszik a prémiumot, és jampiskodnak, mintha ők ettől lennének valakik, mintha az univerzum legjobb kocsiját húzták volna be és ők ettől sztárok. Közben a kocsi is az ember is egy selejt.

Nem túl nehéz megkülönböztetni ezeket attól, aki a földön marad kétlábbal.

#6: ne általánosítsunk.

Sokan vélt vagy valós előnyök miatt teszik, nem csupán azért, hogy látványos vasból lógathassanak bal sonkát az ablakon.

Volt nekem is kiöregedett luxusautóm és bizony nem a mások szemében nyújtott hatása volt az élvezeti mérvadó plusz. Főleg, hogy a legtöbben fel sem ismerték, mi az.

Az a kocsi az átlagos verdákhoz képest olyan érzés volt, mint egy ötcsillagos éttermi kiszolgálás összevetve a gyorsbüfével.