A társkereső oldalakon miért szinte mindenki csak a fotókat sasolja?
Most akkor mit is szeretnél pontosan?
Aki társat keres, az nem csak beszélgetni szeretne, hanem érintést, ölelést, fizikai közelséget. Dumálgatni ott a MI.
És egy ötvenesnek már az jár a fejében, hogy minden egyedül töltött este az élet elvesztegetése, ha amúgy volna, aki örül neked.
Legyél kevésbé szigorú másokkal, fogadd el, hogy mindenki pont úgy jó, ahogy van.
A türelmetlenek is, a csúnyák is, a goldiggerek is, még a gyakorizók is.
Üdv,
Egy "borzalmas, lapátra tett, túlfűtött, romantikus" negyvenes.
#10 Ja persze, nem is szándékoznék én már valami nemzetközi Casanova szerepében tetszelegni, bőven elég az ami idehaza van, csak mivel úgyis folyamatosan a nyugat után loholunk szinte mindenben (kivéve mikor kelet felé, mint napjainkban is újabban már ugye), gondoltam nem árthat azt megtudni ,hogy mi vár ránk ezen a téren a jövőnket illetően. Dehogy akarnék én még nehezebben kiismerhető emberekkel kapcsolatba bonyolódni, amikor a saját fajtámhoz tartozókon sem tudok eligazodni rendesen.
#11 Nem kötözködésképpen, de egy társkeresőre feltöltött fotó és adatlap az hogyan fogja tudni bárkinek is megadni az "érintést, ölelést, fizikai közelséget"?
Ennyire nincs már igény az emberi belső szépségeink megismerésére? Mára már minden csak a külsőségek körül forog?
Ugyan nincs köztünk csak testi kapcsolat, de ennyi már elég is belőled?
Nincs már valódi szeretetre igény? Azután meg csak csodálkozunk, hogy az egyik ágyból vándorlunk a másikba, de közben totál boldogtalanok vagyunk legbelül? Így kell nem elvesztegetnünk az életünk perceit, óráit, éveit?
Látom, hogy sokan űzik ezt a sportot, de azt is látom, hogy közben meg mennyire rettegnek egyedül lenni, mennyire boldogtalanok és elveszettnek érzik magukat ebben a maguk köré felhúzott, valódi kölcsönös és viszonzott érzelmek nélküli világukban.
Egyébként meg elfogadom én - hát mit is tehetnék mást-, hogy ez van, ilyenek vagyunk, csak közben meg furcsálom is az egészet, mert nem értem azokat, akiknek ennyi is elég az élettől.
Nyilván nem csak azért társkeresőzünk - már az értelmesebbjei ugye -, hogy csak fotókat, adatlapokat meg interneten elküldött üzeneteket nézegessünk egymásból, hanem valódi párkapcsolatra vágynánk, amelyben kölcsönösen ismerjük egymást, ehhez pedig elengedhetetlenül fontos szerep jutna a kölcsönös és őszinte kommunikációnak.
Ezt nem a konkrét személyednek címezve írtam le most ide, hanem hogy érzékeltessem, hogy én hogyan látom az ezen a téren kialakult helyzetet.
Még itt a GYK-en is lehet olvasni ilyen jellegű hisztiket, hogy:
Ma csak XX-en húztak jobbra vagy balra a Tinderen. Hát borzasztó! Azonnal le kell cserélnem a fotóimat, mert ez nem mehet így tovább.
Tényleg így kellene élnünk? Így leszünk majd egymásba kölcsönösen szerelmesek? Szerintem ez már egy tragédia a társas viszonyainkat illetően.
Jó hosszúra sikeredtem, bocsi!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!