Lányok, valaki szeretne ezek alapján megismerkedni velem?

31 éves INTJ beállítottságú férfi vagyok.

Szeretem a nyílt és őszinte beszédet, mert az a legcélravezetőbb.. szóval magamról, nyíltan, az elejétől, mert úgy kerek a sztori:

Gyerekkoromban nem kaptam túl sok szeretetet a szüleimtől, ellenben sok hülyeségüket el kellett viselnem, emiatt lelkileg nem tudtam rákapcsolódni az egészséges lelkivilágú emberekre.. szóval hozzám hasonló problémás emberekkel foglalkoztam és sokáig rájuk vesztegettem az időmet.

Az első párkapcsolatomban a rossz gyerekkori berögzôdések miatt és önbizalomhiány miatt ment tönkre.. tipikusan az voltam, aki a barátnőjét kiakarta teljesen sajátítani és képtelen voltam megérteni azt, hogy a viselkedésem mennyire rossz neki.

Teltek múltak az évek, lett meg egy barátnőm, ennek a kapcsolatnak én vetettem véget, mert az akkori barátnőm nagyon szeretett, de en egyszerűen úgyéreztem, hogy megőrülök, hogy szeretve vagyok.. egyre inkább éreztem, hogy nem tudom viszonozni ezt a szeretetet és nem aksrtam, hogy misttam tönkre menjen ez a lány.. szóval szakítottam vele majd évekre bezártam a szívemet.

Éltem pár évet Amerikában és itt volt jó pár nagy lehetoseg a számomra mind párkapcsolatilag, mind anyagilag, de egyszerűen nem volt az életemben soha senki sem, aki motivált volna a "nagy" dolgok elérésében, így elszalasztottam a jó lehetőségeket.. a szép, kedves lelkű, hozzám közeledni akaró lányokat mind leráztam, mert vakon hittem abba, hogy nekem nincs szükségem senkire sem, ha bárki mellettem lenne az csak megzavarná a békességemet.

Kizártam minden érzelmet szinte az életemből..

A sok lehetőség elszalasztása után hazaköltöztem Magyarországra és évekig nem dolgoztam, a félretett penzemből éldegéltem.

Telt múlt az idő és egyre rosszabbul éreztem magamat, sokat gondolkodtam az öngyilkosságon és próbáltam rájönni mi a bajom.

Elkezdtem rendszeresen a környéken járni az erdőket mezőket, nyáron a közeli folyó közepén levő kis szigeteken pihengettem, a folyóban úsztam, tabortűznél főztem sütögettem sokat és közben azon filóztam, hogy mi a baj velem, miért érzem rosszul magam lelkileg, miért érzem úgy, hogy minden szürke és nincs értelme élni.. hát rájöttem, hogy butaság volt elutasitani mindenkit és mmagányosan tengődni, mert lehetek én bármennyire is szabad, ha a szép pillanatokst egyedül élem meg és nincs akit szerethessek, nincs senki, akihez a nap végén odabújhassak.

Miután rájöttem, hogy a magány kínoz, a gyönyörű természetet járva mélyen magamba néztem és elgondolkodtam azon, hogy miért is nem akartam párkapcsolatot, miért ragaszkodtam az egyedüllét hez, miért hittem azt, hogy egyedül lehet a legboldogabb az ember?

Rájöttem arra, hogy a rossz gyerekkor miatt lelki problémáim vannak, nem tudok egészségesen kötődni és egy jó adag önbizalomhiány van bennem, amit azzal kompenzáltam, hogy mindenkit lenéztem magam körül.. próbáltam változni, de egyszerűen bármennyit agyaltam es bármennyiszer tudatosítottam magamban azt, hogy minek hogy kellene működnie bennem, nem tudtam változni.

Depressziós lettem, kimentem az erdőbe, kiaksrtam msgamst iktatni, de végül nem tettem meg, hanem elhatároztam, hogy elutazok az egyik külföldi országba, hogy ott kipróbálják egy mélyreható lelki megújulást nyújtó lehetőséget.

Nem volt sok pénzem, kb 40 ezer forinttal mentem külföldre, gyűjtögettem és azon voltam, hogy helyrehozzam magamat lelkileg alternativ gyógymódokkal.

Kb két év alatt nagyjából helyre tudtam hozni a lelkivilágomat, ezért hazamentem Magyarországra és egy évet megint turàzgattam, pihentem, hogy leülepedjen bennem az a tudás, amit külföldön megszereztem és megpihenjek a kinti nem épp zökkenőmentes létemet. (Koronavirus, ebből fakadó gyakori költözés a bezárt munkahelyek miatt stb..)

Eltelt egy év, sok agyalás és lelki feltöltődés után most újból itt vagyok külföldön, immár lelkileg rendbe szedtem magam, tudom mik a céljaim és azt, hogy milyen potenciál van bennem.

Anyagilag nem vagyok még stabil helyzetben, de dolgozom rajta és jövőre ha minden a terveim szerint halad sikerül békés életmódot kialakítanom.

Igazából nem a legösszeszedettebb a mondandóm, sok dolgot kihagytam, hogy ne legyen túl hosszú a szövegem.

Azért írtam ezt a kérdést, mert bízom benne, hogy lesz valaki, akinek felkeltem az érdeklődését és szívesen ismerkedne velem.

Azért ide gyakorikérdésekre írtam, mert azt vettem észre, hogy itt sokszor vannak igazán értelmes lányok és bízom benne, hogy egy rejtett gyöngyszemre bukkanhatok, akivel kompatibilisek vagyunk.

Igazából most inkább kitörölném azt, amit írtam, mert nem vagyok a legfrissebb, pihengettem hogy éjfél fele fent tudjak lenni és megnézzem haver nagy tüzijatekozását, amit úgy vár, akár egy gyerek, haha :)

Egyébként elég magas vagyok és általában azt vettem észre, hogy tetszek a lányoknak.

Szerintem mellettem nem igazán lehet unatkozni attól függetlenül, hogy a békés programokat, helyeket szeretem.. (nagy természet fan vagyok az elmúlt évek turázásának köszönhetően.) a komfortzónámból szeretek kilépni néha és úgygondolom tudom mi kell egy kapcsolathoz, hogy az ne laposodjon el.. őszinte szeretet és játék az energiákkal.

Aki szeretne ismerkedni az bátran írjon és meglàtjuk, hogy kompstibilisek vagyunk-e vagy sem.

Nem akarok mindanáron párkapcsolatot attól függetlenül, hogy hiányzik az, hogy szerethessek és szeretve legyek.. fontos a kompatibilitás.