Akkor most már túl késő meglépni?
Minden nap munkába menet ugyanazzal a busszal utazom egy lánnyal, aki tetszik. Nyáron csinos, de télen is nagyon jól néz ki. Mindig egyedül utazik, telefonozik, vagy zenét hallgat. De legalább már egy éve szoktam látni ha azzal a járattal megyek. Semmit nem tudok róla, néha találkozik a pillantásunk és ennyi. Eddig soha nem mertem közeledni hozzá, meg most mit mondjak neki ennyi idő után, h Atti vagyok a hegyről, vagy megkérdezzem, h szia, te is ezen a buszon utazol?
Ha eddig nem közeledtem hozzá, hagyjam a fenébe, mert úgyis elkönyvelt nyuszinak?
Ezt most megbeszélted magaddal. .. Soha ne késő!
Menj oda hozzá legközelebb, Ati, ha üres az ülés mellette, kérdezd meg, szabad-e. Úgyis igent mond, ha kedves és/vagy kíváncsi rád.
Ha nem, hát nem; akkor késő már. De ha így van, akkor tudd, soha nem volt elég korán, csak nem (te) érdekled.
Azért én drukkolok! 🫶🏼
Hasonlóan voltam egy lánnyal hogy amikor sétáltam munkába, kb minden nap ugyanakkor ugyanott találkoztunk egy lámpánál és kb egy felé mentünk. Sosem volt merszem beszélgetésbe elegyedni vele. Majd máshova költöztem városon belül és többet nem találkoztunk össze a lámpánál. Ne járj így, mert én azóta is bánom hogy nem szólítottam le. Azt kevésbé fogod bánni idővel ha megpróbálod mint ha meg sem próbálod de nem lesz rá több lehetőséged.
Amit az első válaszoló írt kb úgy menj oda, ha nem vagy szimpatikus neki és nem akar beszélgetni úgyis le fogod vágni, ha meg vevő rá akkor nyert ügyed is lehet. Hajrá!
Mindenképpen menj oda hozzá, nekem nőként volt hasonló élményem, egy srác jött oda hozzám, hogy mindennap lát szinte és nagyon tetszek neki, van-e barátom, lenne-e kedvem ismerkedni.
És a mai napig az egyik kedvenc "ismerkedős" emlékem, akkoriban volt barátom, úgyhogy nem folytattam, de kitudja, bármi lehet.
Köszi a válaszokat mindenkinek!
Tudom attól még, h magában látom a szokásos útvonalon, még lehet pasija. Utcán még így nem ismerkedtem és ő nem tudom mennyire nyitott ebben. Azt is mondhatná, h nem adott jeleket, akkor miért közeledtem?!
Bizonytalan vagyok, mert már annyi rossz tapasztalatokkal gazdagodtam az évek folyamán. Nem arról van szó, h nem élem túl, ha visszautasít, csak az útvonal, amin együtt járunk munkába az továbbra is marad és kellemetlen volna összefutni vele újra és újra (nekem legalábbis). Kissé hadarok, ami ismeretlenekkel való társalgásnál szintén nem előny.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!