Hogy vágjam ki magamból a vágyat,hogy legyen valakim?Hogy tegyek le róla végleg?

Nem is tudom hol kezdjem..A mai álmom miatt határoztam el hogy ki irom a kérdést.

Ugye vannak emberek,akiknek az egyik dolog gyerekjáték,mig a másik pedig lehet hogy a világ legnehezebb dolga.És a másik embernek meg az előző szinte lehetetlen és az utóbbi semmiség.Nem vagyunk egyformák.Mindenki jó valamiben és mindenki rossz valamiben.

Van az a mondás hogy ha nem akarod,nem keresed,akkor jön elő.

23 éves pasi vagyok és teljességgel kijelenthetem,hogy nem voltam még komoly kapcsolatban.Szűz nem vagyok,de az most mellékes,mert a lényeg hogy nem értem hogy nem tudok össze hozni egy normális kapcsolatot.Igen, tudom hogy annyi ilyen kérdés van itt,hogy Dunát lehetne rekeszteni velük :D

Röviden a helyzet az,hogy mindig amikor alkalom adódik rá(ami ritka)mindig az van hogy jól alakul,közeledünk,már látom hogy lesz valami,aztán pafff!

Az egész szép lassan elkezd sorvadni..

Mintha kihalna a láng az egészből.Valahogy elfogy a beszélgetés tartalom.Ez pl ha messengeren beszélek egy csajjal.

Ha élőbe,akkor meg az van,hogy vannak napok,amikor teljesen halott vagyok szociális értelemben.Nem vagyok a toppon...

Nincs kedvem emberekhez szólni,beszélgetni stb.Csak bezárkózok az agyamba.Van hogy csak csendes vagyok és azt gondolja,hogy nem akarok vele dumálni,vagy unom őt.Viszont valamikor meg nagyon vicceskedek,meg humorizálok,dumálok stb.És nem félek vélleményt mondani dolgoról hangosan sem.Szóval nem hinném hogy nagyon az önbizalom lenne a problémám.

Főiskolás vagyok,de ez van már amióta az eszemet tudom.Eleinte voltak gondok önbizalom terén,de azt már magam mögött hagytam.

Igazából nem zavarna a magány,sőt!

Csak ugye vannak azok a bizonyos esték,mikor vágysz egy női ölelésre,illetve érintésre.Olyankor nem tudok nem gondolni rá.

A kérdés,hogy hogyan engedjem el?hogyan fogadjam el a helyzetem?Hogyan tépjem ki ezt az érzést,hogy ne szenvedjek tőle?Ugye az van, hogy minél jobban vágyom rá,annál jobban el gravitálom magamtól.Szóval egyfajta 22-es csapdája ez.

Előre is köszönöm hogy elolvastál!