Olyannal ismerkednék akinek nincsenek haverjai meg barátai. Van itt ilyen személy?
Már régen volt párkapcsolatom, de idegesített hogy a hétvégéket a haverokkal töltötte, ezért (is) mentünk szét. A másik akivel együtt voltam, semmiről nem tudott mesélni, csak a haverja dolgairól. Ő ezt így csinálja, ő ezt szereti, az a kedvence, nem figyelte csendben az embereket mint én, hanem beszélt velük. Nekem nem kell társasági ember, érje be velem, én pedig vele.
Háziállatod lehet, sőt legyen. Mindennap látni akarom.
Én meg inkább barátnőt/barátnőket keresnék, nem párkapcsolatot.
Barátnő hiányod nincs kérdező? Hány éves vagy és hova valósi?
#22:
Nem feltétlenül...
Ne haragudj, de elég torz, sőt, beteges a hozzáállásod.
Ugyanis:
- Az, hogy az embernek vannak barátai, nem jelenti azt, hogy elhanyagolná a barátnőjét.
- Sőt, hogy kiábrándító legyek: attól, mert nincsenek valakinek barátai, még egyáltalán nem biztos, hogy foglalkozni fog veled.
- Normális körülmények között a barátokkal töltött idő egész hatékonyan összehangolható a barátnővel töltött idővel.
- Attól, hogy valakinek vannak barátai, még nem szükségszerű, hogy minden hétvégén zülleni menjen.
- Attól, hogy valaki nem aszociális, még képes lehet érdekes, és változatos témákról beszélgetni. Oké, a többi feltételezésedet sem értem, hogy valaki hogy képes ennyire kifacsartan gondolkozni, de hogy szerinted valakinek azért ne legyen témája, mert vannak barátai, ne haragudj, de nagyon buta gondolkodásra vall.
+ Bónusz unszimpátia-pont: falra tudnék mászni az olyan nőktől, akik csakazértis kitartanak egy olyan kapcsolatban, ahol sínylődnek, sőt, vacillálás nélkül összejönnek mindenféle gyökérrel, aztán utána meg ha jönne egy ép elméjű jelölt, rajta vezetik le az előző kapcsolatban szerzett frusztrációikat.
Hozzám ilyen nő illene. Nem lenne baj a szélsőségesség és a kisajátítás, sőt, pont ezt a fajta mély kapcsolódást keresem, ami csak akkor jöhet létre, ha a figyelmünk egymásra fókuszál és nem aprózódik el közösségi szinten. Bár nincs megtiltva, hogy barátai legyenek, de nekem nem igazán lenne rá igényem, ha ő ott van velem.
Kifejezetten frusztrál a felszínesség, ha nincs meg az összeolvadás élménye, ha van olyan gondolatom, ami nem talál meghallgatásra. Ezért nem is tudok sokáig megmaradni a közösségekben, ami a kompromisszumokról és a lazulásról szól.
Egyikre sem vagyok képes hosszú távon.
Nem tudok és nem is akarok egyszerre több emberre figyelni és hozzájuk alkalmazkodni. Nagyon fárasztó és előbb-utóbb kiakadok, hogy mi ez a felszínes káosz, ami kialakult, ahol már nem hallatszik a szavam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!