Mennyi esélyem lehet?

Elvált, negyvenes férfi vagyok, az utolsó hosszabb kapcsolatom három éve ért véget. Stabil, izgalmasnak nem mondható banki állásom annyi jövedelmet biztosít, amiből ki tudom fizetni egy kétszobás budai lakás bérleti díját, emellett egyelőre nagyrészt én tartom el a nappali tagozatos egyetemista lányomat is, aki a covid-korszak kezdete óta újra nálam lakik. Nincs autóm (nem is szeretnék - tudom, ez sokaknak furcsa lehet), a megtakarításom összege hat számjegyű. Valószínűleg sose leszek jómódú. Megértem, ha valaki úgy gondolja, hogy az én koromban ennél többet kellene felmutatnom, de így alakult az életem, voltak rossz döntések, nehéz időszakok. A külsőm átlagosnak mondanám, fiatalabb koromban viszonylag jóképű voltam, szerintem már kevésbé vagyok az. Őszülök, kopaszodom. Átlagos termetű vagyos, se magas, se alacsony. Nem vagyok nagyon sportos, de nem is híztam el.

Bár nem tartom magam reménytelen esetnek, mégis azt hiszem, ilyen jellemzőkkel és életkörülményekkel nehéz lenne az alapoktól kezdenem az ismerkedést, a társkereső nők túlnyomó része levegőnek nézne.

Várom azok véleményét, tapasztalatait, akik hasonló helyzetben voltak/vannak.