Autistaként hogy tudnék társkeresési szándékkal ismerkedni?

#2 Miért ne ismerkednének az autista lányok? Meg miért kellene ehhez egy különleges hely? Ugyanott, ugyanúgy ismerkedünk, mint bárki más.

Kérdező, a társkeresés senkinek sem egyszerű. Nekem soha nem volt kifejezetten az akadály, hogy autista vagyok, és szerintem nálad sem az nehezíti meg a dolgot. Az aszexualitásod például több problémát jelenthet, de vannak aszexuális lányok, akikkel működhet a kapcsolat.

Illetve az, hogy ennyire egy emberre szeretnéd öszpontosítani minden figyelmedet, szerintem kifejezetten ijesztő. Nemtudom, hogy találsz e olyan lányt, akivel így működhet, de ez sem kizárt. :D

Azt sem hiszem, hogy csak autistákkal ismerkedhetnél. Nekem pl. soha nem volt még autista partnerem, mindig neurotipikusokkal ismerkedtem csak, mivel nem is ismerek túl sok autistát a környezetemben, legfeljebb olyanokat, akiknél ez súlyosabb formában nyilvánul meg, és emiatt a párkapcsolat teljesen kimarad az életükből.

Nem inkább te határolod be túlságosan magad?

"csak ilyen lányról tudom elképzelni", "úgy érzem", "azzal mindenki csak rosszul járna" -- ezekből nekem az jön le, hogy teljesen kizárod ezt a lehetőséget, esélyt sem adsz neki, inkább a "kényelmesebb utat" választod, ahelyett, hogy "feleslegesen" fektetnél energiát abba, hogy tőled - akár jelentősen -"másabb" emberekkel ismerkedj.

"Egészséges emberrel nem szeretnék (...) ismerkedni" "Ez nekik is sokkal jobb"

Nem lehet, hogy egy kicsit 'túlbecsülöd' azt az állapotot amivel együtt kell élned?

Egyértelműen befolyásolná az adott partner életét, valószínűleg még meg is nehezítené és jó, hogy ezzel tisztában vagy.

Bizonyára sokan nem is szeretnének autista emberrel ismerkedni vagy nem tudnának megbirkózni egy ilyen kapcsolattal, de így eléggé úgy tűnik, mintha ezt te már előre eldöntenéd helyettük.

Semmi gond nincs azzal, hogy úgy érzed te egy másik autista ember mellett tudnál 'kiteljesedni', de ne állítsd be úgy, hogy egy "normális/átlagos" ember nem lehet párkapcsolatban egy autistával anélkül, hogy nyűgnek tekintené vagy fordítva.

Tény, hogy ez egy "nagyobb akadály", mint mondjuk egy pár rossz szokás, de sok esetben egyáltalán nem lehetetleníti el egy 'boldog/kiegyensúlyozott párkapcsolat' lehetőséget.

Egy kapcsolat amúgy is nagyrészt az elfogadásra, a tiszteletre és kompromisszumokra épül (mindenkinek más a 'tűréshatára').

Érezhetően más irányt vettem, főleg a vége felé, de ezeket mindenképpen le akartam írni (és még így is sok minden lemaradt).

Egyébként a 11-es válaszolóval egyetértek.

(Persze a veled kapcsolatos dolgok csupán találgatások, az írásod alapján feltételezésekbe bocsátkoztam és így fogalmaztam meg a gondolataimat.)

De hogy a kérdésedre is válaszoljak: elég egyértelműen leszűkítetted, hogy kikkel szeretnél ismerkedni (és ezzel jelentősen csökkent az esély egy párkapcsolat kialakítására is), így nehezebb dolgod lesz (gondolom nem túl meglepő), mivel 'első ránézésre' esélyes, hogy nem tudod 'kiszűrni' a szintén autista embereket, így nem marad túl sok választásod..társkeresőkön egyértelműen közlöd, hogy hozzád hasonló partnerekkel ismerkednél esetleg keresel ilyen csoportokat (akár a valóságban is)/fórumokat, bár azt hozzátenném, nem tudom, hogy valóban létezik e ilyesmi (valószínűleg több lehetőséged van, ha nem csak magyar oldalakon próbálkozol, bár nem hiszem, hogy külföldi lányokkal szeretnél ismerkedni)

A 'valóságban' pedig vagy találkozol autistákkal vagy nem..erre nincs külön 'taktika', kivéve ha vannak klubok vagy hasonló dolgok (ezekről sajnos nem tudok semmit) vagy ismerősökön keresztül ismered meg.

Mindenesetre remélem megtalálod amit/akit keresel...

Miben különbözöl mástól?

Autisták sem egyformák. Vannak sztereotip viselkedésformák köztük, de korántsem biztos, hogy attól jól megértenék egymást, hogy valami mindkettejükre jellemző.

Amúgy meg vagy regisztrálj társkeresőre, vagy menj olyan programokra, ahol hozzád hasonlóak vannak.

Nagyon nehéz volt ezt végigolvasnom. A Kérdezőnél sokkal enyhébb vagyok. És nem is tudtam autizmusról.

Párkapcsolatom keserves volt. Mindketten jót akartunk, de nem ment. Rengeteg év telt el így. És amikor végképp összeomlott a dolog, akkorák voltak a romok, hogy külső segítség kellett. Na, ekkor derült ki, ki is vagyok. Visszamenőleg pedig minden mozaik szép csendesen összeállt. Csak hát utólag.

Tehát: először is, hihetetlen szerencséd van, hogy tudsz ezen tulajdonságodról! (Az, hogy kicsit erősebbek a tüneteid, ilyen szempontból kifejezetten előny.)

Másodszor: lehet, hogy néhány válaszolónak igaza van, és egy átlag párkapcsolatba is belemehetnél. De saját, életem első felére vonatkozó tapasztalatom alapján nagyon jó irányba indultál el, amikor felismerted, hogy márpedig neked magadhoz hasonló társ kell! (Egyébként ez ettől függetlenül mindenkire igaz: hasonló hasonlónak örül.)

Tehát véleményem, és tapasztalatom szerint tarts ki ezen irány mellett!

De az alap kérdésed továbbra is nyitott: hol lehetne így, ilyen társat találni?