Manapság nem nagyon keresnek a lányok fiatalon komolyabb kapcsolatot, vagy csak valamit én csinálok rosszul?

Ha nem lenne a párom akivel már gyerek korom óta együtt vagyok (15-22) biztos, hogy nem ilyen életem lenne, és a hátam közepére sem kellene komoly kapcsolat főleg nem egy idősebb férfival.

22 évesen sem vágyik arra az ember, hogy komoly kapcsolat címszó alatt kötve legyen a keze.Márpedig egy te korodban járó férfi nagyon is kötöttségekkel jár, főleg ha komolyabbra fordul a dolog akár csak egy össze költözés erejéig.Nem mindegy, hogy hová, kivel és miért mész, legyen otthon főzve mire haza érsz, legyen otthon rend és tisztaság, mivel a munkában elfáradsz nem akarsz kimozdulni vagy épp oda nem ahová egy én korombeli lány vágyna, a legtöbb dolog amire én költenék neked pénz kidobás lenne vagy egyáltalán nem is költenél rá.

Nem beszélve arról, hogy minimum 2-3 év korkulönbség is sok olyan ellentétes témakört, érdeklődési kört hoz magával amit nem tudtok össze egyeztetni, nem hogy 5-7 év esetén. Egy éppen huszonéves teljesen másképp gondolkozik sokszor kint egy közel 30,éretlenebb.Tudom,mert én is az vagyok, pedig én már anya is vagyok lassan egy éve.Egy te korodbeli férfi anyaként is mást várna tőlem, nem csak nőként. :D

Én nem mindig csinálok itthon patyolat rendet. Ha épp nincs kedvem nem is csinálok.Kosz nincs, mert nyílván azt senki nem szereti, de rend sem.

Főzni nem mindig főzök, ha épp ahhoz sincs kedvem vagy időm rendelek ételt vagy azt esszük ami van (vagy elvisz enni a párom minket valahová).

Nem is mindig vagyok otthon,ha párom nappalos 12 órát nincs itthon, nem ülök itt. Gyerek kocsiba, baba kocsiba és járom a várost, el foglalom magunkat, ezt egyedül is megtettem.Soha eszébe sem jutott számon kérni, hogy mit csináltam, kivel és miért vagy mennyit költöttem és mire, vagy miért.Ha viszont itthon van jön velünk, van hogy akár egy teljes megyét arrébb megyünk akár csak egy tál kajáért csak hogy kiruccanjunk.Mindezt azért, mert nem tudok otthon maradni, bezártság érzetem van, ha napokig nem tudok csinálni valamit.

Ezt egy ilyen korú férfi már nem biztos, hogy tolerálná. Vagy épp fáradság okán nem jönne velem, végig nyafogná ha el is jön, türelmetlenkedne, számon kéregetne ha nélküle mennék. Lehet, hogy 5 év múlva a te korodban már én is nyugodtabb leszek, most még nem. Nekem kell az, hogy még ne vesszek bele a napi rutinba, ne legyek egyedül csak azért mert a másik dolgozik és 'fáradt' bármihez is. :D

Ettől függetlenül biztos van kivétel, aki pont az ellentétem és illene hozzád, de szerintem ne ennyire fiatalok után kajtass. Neked a 25-27 éves kategória az ideális, akinek már számítanak az általad felvázolt anyagi biztonság dolgok,mert ő is tervez megállapodni akár éveken belül.