Apakomplexusos fiatalok, van kedvetek beszélgetni róla? Kíváncsi vagyok, hogyan alakult ki ez ki nálatok. Milyen volt a szülői és társadalmi környezet, ami miatt ilyenek lettetek?

Nekem nem volt jó kapcsolatom vele, sok vita tinédzserkorban stb. Nem volt ölelkezés, érintkezés. Nehéz volt kifejezni az érzelmeinket egymás felé.

21/f

[link]

Ez ugrott be. :D

Nem tudom apakomplexus-e, ha 12 évvel idősebb férfivel élek együtt. Már kis kamasz koromban is a felnőtt férfiak érdekeltek, a velem egyidősek soha. Illetve most 40 évesen, ha nem lenne párom, akkor esetleg már nyitottabb lennék a korosztályomra vagy akár fiatalabbakra is.

Apám alkoholista volt és érzelmileg meglehetősen zárkózott. Nem tudom van-e ennek köze hozzá.

#15

Engem is mindig is az idősebb férfiak fogtak meg. Egész fiatalon, 16 évesen is már volt hogy bő negyvenes férfi. Aztán később volt még idősebb is aki felkeltette az érdeklődésem. Viszont nekem nem volt semmi problémám az édesapámmal való kapcsolatomban.

Apám alkoholista volt és érzelmileg teljesen elérhetetlen, pokollá tette a gyerekkoromat. Minden nyarat ha tehettem a nagyszüleimnél töltöttem egy másik országban, addig sem kell otthon lennem.

Később elváltak a szüleim és elköltözött tőlünk, de miatta úgy megutáltam a kisvárost ahol éltem, hogy 19 évesen (alapvetően egyetem miatt, de nyilván más is rájátszott) elmenekültem otthonról és egyedül elköltöztem egy másik városba.

Anyukám egy tündér, támogat mindenben, de apám annyira megkeserítette az életem, hogy egyedül akartam élni és mindent magam mögött hagyni.

Most egy 20 évvel idősebb férfi a párom és boldog vagyok.

Nem tudom hogy apakomplexus-e ha valaki az idősebb férfiakat kedveli. Nem biztos, lehet ez normális is.

Igaz én személyesen 40 feletti férfiként még nem találkoztam ilyen lánnyal/nővel.