ENFJ, ENFP, ENTP emberekkel szeretnék pár szót váltani. Hol vagytok leggyakrabban szabadidőtökben és milyen embert találtok a legszimpatikusabbnak?

Ha jól emlékszem én is valami ilyen beállítottságú vagyok, de már nem emlékszem pontosan. (Talán ENFP meg volt még egy betű)

Én szabadidőmben legtöbbször otthon vagyok, vagy barátokkal lógok, esetleg edzésen.

Azt hogy milyen embert találok szimpatikusnak, az meg bonyolult.

Részemről így kb ez, ha részletesebben érdekel írj ;)

25/f

ENTP vagyok

Én nagyon sok féle emberrel szívesen barátkozom. Nyitott legyen, ne végletekig negatív vagy begyöpösödödd és ennyi. Rengeteg féle érdekes ember van szerintem, sokakkal meg lehet találni a közös hangot. Vannak extraveltált és introveltált barátaim is, bulizósak, nyugisak, gyerekesek meg nagyon komolyak is. Szóval ez több tényezős dolog. Számomra a legizgalmasabbak azok, aki valamiben eltérnek az átlagtól pl nem 8-16os munka, különleges hobbi, stílus vagy háziállat, ilyesmi, de azt hiszem ezzel nem mondtam újat mert az emberek nagy része így van vele.

Van 2 kutyám, a szabadidőm nagy részét ők viszik el, de a barátaimmal és a családommal is sokat vagyok, programokat szervezünk vagy csak úgy el vagyunk együtt.

ENFP vagyok [és nem csak 1x kitöltöttem a tesztet, hanem több évnyi kutatás és a kognitív funkciók tanulmányozása alapján bizonyosodtam meg erről :)].

Én mostanság sokat vagyok otthon, de minden nap van edzésem is (tánc, csapatban), illetve mindig kapható vagyok a barátokkal való programokra, legyen az egy nyugis piknik vagy egy buli másnap reggelig. Nagyon szeretem a kulturális programokat, úgyhogy egyedül és barátokkal is szeretek pl. múzeumba, színházba járni. A családom is fontos számomra, ahol egyre több a kisgyerek, akik leggyakrabban nálam kötnek ki, úgyhogy nagyon sokat babysitterkedem.

Hogy milyen embereket tartok a legszimpatikusabbnak… A legtöbb hozzám közel álló személy INTJ, ez szerintem sokat elárul. Rajtuk kívül is többnyire az introvertáltakkal jövök ki a legjobban, de van egy-két ESFJ barátnőm is, és az ENxP-ket is kedvelem.

Más megközelítésből: általában azok az emberek szimpatikusak, és azokkal jövök ki a legjobban, akik ambivertáltak (én is az vagyok, és megfigyeltem, hogy az is nehéz, ha valaki sokkal introvertáltabb, és az is, ha sokkal extrovertáltabb nálam), intelligensek, lehet velük mélyebb témákról is beszélgetni, érdeklődőek a világ sok témája iránt, lelkesednek az újabb impulzusokért, tapasztalatokért és programokért, sokat lehet velük nevetni (tehát kellően lazák és humorosak), és nem ítélkezőek, hanem elfogadják a furcsaságaimat, esetleg maguk is “bolondosak”. Röviden: olyan emberek, akikkel lehet szórakozni, nem veszik “túl komolyan” az életet, ugyanakkor komolyan is lehet velük beszélgetni, mélyebb témákról filozofálgatni.

Szia! ENFP vagyok!

Én leggyakrabban otthon vagyok, bár ez lehet annak is köszönhető, hogy sajnos szinte az összes barátom külföldi, online tartjuk a kapcsolatot csak (ami fáj, mert szeretek érintésekkel kommunikálni), ezért kissé magányos vagyok irl :D Sokszor nem szeretek kimozdulni, de van amikor meg tök spontán megjön a kedvem csak úgy elindulni valamerre.

Ismerkedés szempontjából az a legfontosabb, hogy ne legyen negatív és önsajnáltató az ember, emellett ne csak azért írjon rám valaki, mert egy hírt akar mesélni, de azt se kérdezi meg, hogy hogy vagyok 🧍‍♀️ Utálom a small-talkot is.

Inkább olyan emberekkel szeretek beszélgetni, akik nyitottak, hiperaktívak, random ugrálnak a témák között mint én, vagy legalább tudnak követni, nem tartják furcsának a hangulatingadozásaimat egyik percről a másikra, figyelmesek, nem hagynak magamra sokáig, nevetnek a vicceimen~ ergo egy hullámhosszon vagyunk. De a legtöbb barátom, sőt a párom is inkább csendes típus - néha ugye ENFP-ként én is, de ha csendesebb emberrel vagyok, akkor az is fontos, hogy ne zavarja, ha órákig beszélek 👀

Ha valaki már az első (online) beszélgetésnél felkelti az érdeklődésem, és jól érzem magam vele, akkor képes vagyok átbeszélni az egész éjszakát, sőt, van hogy 5 órától másnap délig beszélek valakivel megállás nélkül. Ez viszont inkább csak első beszélgetésnél van így, mert akkor bennem van az izgalom, hogy "úristen, meg kell ismernem ezt az embert".

Ha nem kedvelek valakit, vagy egyszerűen nem akarok válaszolni, akkor ghost-olni fogom úgyis az illetőt. Én pl évek óta nem írtam vissza vagy hét rokonomnak, és összesen, minden szociális platformot egybevéve van vagy 4-5k olvasatlan üzenetem. Vany amikor még a nővéremnek és az édesanyámnak se írok vissza, néha meg se nézem, mit írnak, pedig nagyon közeli és jó a kapcsolatom velük🤔