Tényleg ilyen nehéz neten ismerkedni?

Tenyleg ilyen nehez. 13 ev tapasztalata alapjan mondom.

Tali

Szerintem neten is nehéz, de élőben is (főleg ha falun vagy kisvárosban élsz, és semmilyen normális ismerkedési lehetőség, program sincs, de még nagyobb város is csak viszonylag messzebb van tőled, netán a munkahelyen sem vagy összezárva olyanokkal, akikkel kialakulhatna valami). Neten azért nehéz, mert az emberek egy része kamus, a másik része unatkozik. Ha társkeresőre mész fel, fizethetsz a nagy semmiért, kivéve ha nagyon jól nézel ki, de akkor meg a való életben is jó eséllyel fognak tapadni rád. És sajnos tényleg igaz az is, hogy neten ha írnak is, akkor általában neked kellene témákat felhoznod, meg egy héten írnak neked kb. egyszer, de ha ezt szóvá teszed, akkor rögtön jön a hiszti, hogy jó, hogy nem már a neten fogja élni az életét (de ő elvileg ismerkedni akar, csak hát milyen ismerkedés már az, hogy hetek alatt sehová sem juttok előrébb). Ha sokáig húzod az időt a találkozással, akkor rád unnak, ha siettetnéd, akkor meg korainak tartják. És egyébként is roppant nehéz fenntartani mások érdeklődését, szerintem az emberek nagy része hamar ráun a másikra, állandóan az újat, az izgalmat keresi. Arról meg már nem is beszélek, hogy nagyon sok ember támaszt irreális elvárásokat a másik nemmel szemben, elhiszik, hogy nekik alanyi jogon jár a tökéletes férfi/nő, és ha a másikban akár csak egy icipici vélt vagy valós hibát találnak, akkor azonnal mehet a lecsóba. Én is sokat próbálkoztam neten, nagyon kevés olyan ember volt, aki tényleg komolyan gondolta az ismerkedést/beszélgetést, illetve akiben volt annyi intelligencia, hogy nem csak nekem kellett erőlködnöm azon, hogy új témákat dobjak fel. Akadtak páran, akikkel kicsit tovább is eljutottunk, de 99%-ban tök mindegy volt, hogy 3 hét vagy 3 hónap beszélgetés után vetettem fel a találkozás gondolatát, mert még azokkal sem jött össze semmi, akikkel egyébként tényleg tartalmasan el tudtunk beszélgetni. És sokszor tapasztaltam olyat is, hogy egyik pillanatról a másikra 180 fokot fordult az illető gondolkodása, hirtelen eltűnt, bármiféle magyarázat nélkül, én meg csak vártam, mire rájöttem, hogy soha többé nem fog írni.