Rokonlelkek? (bővebben lent)
Sziasztok! 23 éves fiú vagyok, szeretném meggyőzni magamat arról, hogy nem járok egyedül ebben a cipőben!
Szóval, én is a magányos emberek táborát erősítem, de tisztába vagyok a hibáimmal, erényeimmel is, és azok alapján nem jutok dűlőre, hogy miért vagyok ebben a helyzetben, miért vagyok gyakran balszerencsés. Ugyebár, azt gondolom felesleges lenne ecsetelnem, hogy a magány érzete nincs feltétlen összefüggésben azzal, hogy néha-néha akad, akivel beszélgess, netán barátodnak tartsd. Remélem ismerős valakinek ez: amikor mégis hiányzik valaki, akivel csak úgy 'klappol' minden és megértjük egymást, egy húron pendülünk, akár rokonlelkek is lehetnénk. Igen, a legjobb az lenne, ha ezt egy kapcsolatban találnám meg, de tudom, hogy annak nem ez a legjobb megközelítése, mert egyáltalán nem akarok senkit feszélyezni, erőltetni, illetve maradt annyi eszem, hogy nem innen várom a csodákat. :) Ezt is valamiért mindig félreértik... Erre utaltam azzal, hogy balszerencsésnek érzem magam.
Mert akárhova is tartson egy beszélgetés, ismerkedés, úgy érzem, nem tudom valójában megmutatni magamat senkinek. Én amúgyis lassabban nyílok meg, néha nehezen jutnak eszembe 'témák', de erről is azt gondolom, ha valamibe mindkettő fél ugyanannyi energiát fektet, akkor ezek az okok nem lehetnek buktatók. Az ember szerintem érzi is ezt, mikor működik. :) Balszerencsésnek tartom magam, mert sose voltam senkivel pióca, vagy ha sokat kerestem valakit, mindig megkérdeztem, hogy nem zavarom-e, stb. Aztán mindig kifújt ott a dolog, hogy senki nem merte megmondani, engedjem el, de közbe minden jel arra utalt, mert egyoldalúvá váltak ezek a beszélgetések. Nem használtam senkit lelki szemetesnek se, meséltem a dolgokról, ha azt éreztem alkalom adódott rá, de nem úgy, mintha pszichomókus lenne a másik. Tényleg nem vágom.
Sokáig tudnám még feszegetni ezt a témát, mert nyilván sok oka van még, ebbe biztos vagyok, maximum nem tudom megnevezni azokat. Őszintén, el vagyok keseredve és akármilyen naivnak is tűnhetek emiatt, de hiszek még a 'konzervatívabb' ismerkedésben! Remélem, akad, aki kicsit a saját helyzetére is ismert. :)
Üdv Budapestről.
Nos...
Nem könnyű megtalálni az intellektuálisan is megfelelő partnert,
de nem lehetetlen.
Ne süppedj bele a "szerencsétlen vagyok" szerepbe.
A nagy frászt.
Csak eddig nem jó helyen keresgéltél.
Az internetes társkeresők nem intellektuálisan keresik a partnereket.
Olyan közegben kell mozognod, ahol veled beli forma emberekkel találkozol.
Ahol adott a közös téma. Például egy kiállítás megnyitón, egy könyvbemutatón, múzeumban, koncerteken, akárhol...stb.
Nem szabad rágörcsölni, lazán és könnyedén beszélgetni.
Közhely, de igaz: nagyon sok összeillő, normális fiatal vár egymásra,
valahol, ... otthon... ezért kicsi az esély arra, hogy találkoznak. De nem lehetetlen.
Milyen hasznosak is voltak anno azok a "kerítő" nagynénik, akik bemutatták a barátnőjük unokájának a saját unokahúgukat.
:)
Kedves 23 éves fiú Budapestről!
Ha magadat nem is tudod meggyőzni, akkor "szerencsés szerencsétlen vagy", mert én teljesen megértelek. Semmi baj nincs veled szerintem, ezen ne is gondolkodj, inkább nyiss mindenre, persze amire nagyon nem akarsz valamiért, arra ne, csak a szimpi dolgokra gondolok, és ne félj belevágni az újba 😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!