Vetélés utáni magány, rossz lelki állapot?
Most vesztettük el a babánkat, a 9.héten.
Azt gondoltam, h ez velem nem történhet meg.
De megtörtént...és most érzések sokasága kavarog bennem...
Szerencsétlennek, nagyon szomorúnak, pechesnek érzem magam.
Hiába vannak barátnőim, de magányosnak érzem magam köztük...nekik pici babáik vannak, én pedig olyan kirekesztettnek érzem magam...
Ez normális dolog?
Vagy kell egy kis idő, míg helyrejön az ember lelke?
Ti tapasztaltatok ilyesmiket?
Teljesen normális ha így érzel. Ha valaki szeretne gyereket de elvetél át szokott menni egy gyász időszakon.
Hidd el amikor újra összejön aggódni fogsz de örülni is nagyon és akkor biztos megbékélsz a történtekkel. Persze előbb is sikerülhet feldolgozni, de sokan csak akkor tudják ha már ott a következő baba.
Egyébként az elsőnek igaza van, ne a barátnőiddel beszéld meg, mert ha ők nem vetéltek nem érzik át. A párod lehet a legnagyobb támaszod, gondolom őt is megviselte. Beszéljetek róla, az segíteni fog.
Köszönöm.
Csodálatos férjem van, aki mindenben támaszom.
De vannak barátnőim is
En decemberben vesztettem el, mai napig nem tudtam feldolgozni. Masok elott tartom magam mintha mi sem tortent volna de belul darabokra hullottam. Sogornomet ma tudtam meg terhes, nagyon kene orulnom neki meg minden, de csak az jutott eszembe h neki lehet nekem nem, es beleszakadt a szivem!
Azt mondjak ido. Hat varok! Parom egy tunder imadom es mellettem van de az uresseget o sem potolja :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!