Miért nem tudok túllépni?

Nekem "csak" egy kémiai terhességem van éppen lezajlóban (egyre halványodó tesztek, csökkenő hcg), de még ez is nagyon megvisel, úgyhogy egy 9 hetes magzat elvesztése biztosan sokkal nagyobb csapás. Nekem van már egy babám (1 éves), most szeretnénk másodikat, ez a második próbálozós hónap. Egyetértek az előző válaszolóval, valószínűleg a férjed így dolgozza föl a babátok elvesztését. A testvéremnek az első terhességekor volt ugyanez, és tapasztalatból mondom, csak a következő terhesség segített teljesen feldolgozni (3 hónap múlva rá), azóta már a második babát várja gond nélkül. Ő azt mondta, amikor megszületett az első kisbabája (a vetélés utáni terhességből), hogy ha nincs a vetélés, akkor ez a kisfia nem születik meg. Lehet, hogy ez furán hangzik, de ez tényleg valódi vigaszt tud nyújtani. Szóval, szerintem érdemes lenne egy kis idő elteltével beszélgetned erről a férjeddel, hogy egy követező baba hamar begyógyítaná a sebeket, amit ez a vetélés okozott. Nem mondom, hogy anélkül nem fog menni, hiszen az idő sokmindenre gyógyír, de sokat segítene.

A korod miatt pedig ne aggódj, én 37 évesen szültem az elsőt, most vagyok 38 és mint leírtam, próbálkozunk a testvérrel, szóval ha engem kérdezel, nem vagy idős a babavállaláshoz :-)