Vetélés nálatok hogyan zajlott le? Hogyan teltek az előtte-utána napok és időszak?
- Milyen körülmények között történt, mi volt az oka?
- Honnan tudtad meg pontosan, vagy hogy mondta az orvos?
- Számítottál rá, hogy ilyen történik, vagy váratlanul ért?
- Mennyire viselt meg? Mivel teltek utána a napjaid?
- Férjed, szüleid, rokonaid, kollégáid hogyan reagáltak rá?
- Azóta lett gyereked?
1 éve próbálkoztunk, már bejelentkeztünk meddőségi központba, amikor pozitív lett a tesztem.
Nyilván ennyi próbálkozás és már tudott betegségek mellett rögtön rohantam vérvételre, hogy ha kell kapjak progeszteron pótlást, emeljék a pajzsmirigy gyógyszerem,és ha már mentem hcg-t is nézettem. Az első hcg eredmény még bíztató volt, de a tesztjeim nem erősödtek, stagnáltak, pár nappal később a vérből nézett hcg emelkedett, de nem duplázódott. Nőgyógyászhoz mentem, hogy kizárjuk a méhen kívüli terhességet. UH-n nem láttak semmit még, az orvos adott beutalót egy héttel későbbre egy újabb vérvételre.
Egy héttel később még mindig emelkedett, de az egy héttel korábbihoz képest sem duplázódott. Beutaltak a kórházba missed ab műtétre, de szerencsére végül nem lett rá szükség magamtól elkezdtem vérezni.
Igazából már kB 3 nap után, amikor nem erősödtek a tesztek igazán már éreztem hogy valami nem ok. A második vérvétel után már csak leginkább azon izgultam hogy nehogy méhen kívüli legyen, mert eggyel kevesebb petevezetővel csak tovább csökkennek az esélyeim...
Aztán a végén már azt vártam legyen vége az egésznek természetesen, ne kelljen műtét.
Alapból pozitívan álltam hozzá, hiszen legalább tudom hogy képes vagyok teherbe esni. Egy év próbálkozás után ez is nagy dolog volt. Nekem a kétségbeesést az okozta, hogy nem tudtam hogyan tovább... Próbálkozzunk még természetesen, vagy gyógyszeres stimulációval vagy menjünk vissza a meddőségiben lombikozni...
3 napig táppénzen voltam, első nap ebből görcsöltem és az ágyban feküdtem, további 2 nap meg otthon takarítottam, rendet raktam. Utána ment tovább az élet mint előtte.
A terhességről még senki sem tudott, a vetélést utólag a szüleimnek, a barátnőmnek és a főnökömnek mondtam el. Anyukám engem nyugtatott, ő is pozitívan állt a dolgokhoz, a főnököm megértő, a barátnőm eggyüttérző volt.
Azóta eltelt több mint fél év, azóta nem láttam sajnos pozitív tesztet.
Kb. 6 hetesen vetéltem el (már van egy gyerekem, az első terhességemből).
Mivel nem volt egyértelmű, hány hetes lehetek (akkor még össze-vissza jött még szoptatás után), akkor mentem, mikor kb. 7 hetesnek tippeltem magam. Akkor még elvileg minden rendben volt, a doki csak petezsákot látott szikhólyaggal, bár nekem úgy tűnt, túl nagy már a petezsák ahhoz képest, hogy nem volt benne embrió.
Aztán rá 2 napra vérezgetni mentem, először csak gyengén, pecsételgetve, majd erősödött. Akkor láttak már embriókezdeményt, meg hematómát is. Kaptam progeszteront, de 2 nap múlva már erősen véreztem, éjszaka hatalmas görcsökre ébredtem, el vetéltem darabos-vörös vérzéssel. Éreztem, hogy valami nagyobb darab is kicsúszik, a petezsák lehetett....
Az ügyeletre nem mentem be akkor, mert csillapult a vérzés, pár nap múlva mentem, kitisztultam teljesen. Kb. 1 hétig véreztem még.
Megviselt, természetesen, de mikor már erősebb volt a vérzés, számítottam rá, így nem ért sokként. A férjem szülei tudnak róla, közeli kapcsolatban vagyunk, természetesen ők is szomorúak voltak miatta.
Ez most volt 3 hete.
Az elsőnél épp kirándultunk Budapesten, a nap végefelé elmentem mosdóba és láttam, hogy rózsaszínes folyásom van... Azonnal hazaindultunk, azt gondoltam megerőltettem magam és attól lehet... Nem gondoltam rosszra, nem görcsöltem, semmi furát nem éreztem. Aztán másnap estére erősödött, akkor sürgősségin már csak egy üres szabálytalan petezsákom volt.. :( Előtte a vizsgálatokon annyit mondtak nem fejlődik rendesen, valószínű missed ba lesz, de nem akartam beletörődni, magán orvoshoz kértem időpontot, de addig nem jutottam el...
Most a másodiknál pedig 12. heti uh-n kiderült, hogy egy hete elhalt a baba. Előtte 8. hetin szívhang, méretek tökéletesek voltak. Kedden kiderült, vasárnap kellett befeküdnöm műtétre. Az az közötti napok pokoliak voltak, a párom otthon volt velem 0-24, egyszerűen megbolondultam, sírógörcsökkel keltem, feküdtem... Senkinek nem kívánom ezt az érzést. Most pihentetjük is a baba témát, kicsit sok volt ez a két missed ab nekem 1 év alatt... Az utóbbi április végén volt, szóval eléggé friss az élmény.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!