Hogyan tudok könnyiteni ezen a fájdalmon?

Részvétem, nagyon sajnálom...

Friss még a gyász. Segíthet, ha csatlakozol valamilyen csoporthoz, akik szintén hasonlót éltek át.

Részvétem, borzasztó lehet.

Ha szükseged van rá tényleg ne félj pszichológushoz menni, az idő is segít.

Próbálj elvonatkoztatni, és ne legyen bűntudatod, ha jó kedved van valamiért.

Nekem mikor meghalt rokonom, vagy ismerősöm, és őszintén gyászoltam, volt hogy valaki felvidított egy kicsit aztán jött a bűntudat, hogy miért is nevetek a ha xy halott? De nincs ezzel baj, a gyász, a fájdalom, az öröm a félelem mind az élet részei, semmilyen érzés miatt ne legyen bűntudatod. Meríts erőt a lányaidból, a párodból, beszelj3vele róla, öleld meg őket.

Kitartást, el fog halványodni a fájdalom.

Csak az idő; az is csak tompítja, és megtanít együtt élni a fájdalommal. Időnként vissza-vissza fog jönni, de egyre ritkábban.

Én a 20. héten veszítettem el az ikerbabáimat. Egészségesek voltak, méhnyak elégtelenség volt az oka.

Nekem az önváddal kellett a leginkább megküzdenem. Azzal, hogy 'miattam' haltak meg, és hogy itt lehetnének, ha...

Jártam pszichológushoz, perinatális tanácsadóhoz, kineziológushoz.

Volt, ami segített; máskor feleslegesnek éreztem. A tényeken egyik sem tudott változtatni.

Én 7 hónappal utána újra terhes lettem. Igazi elfogadást Ő hozott. Nem pótolja Őket, és a történtek ugyanolyan fájdalmasak; de annyi boldogság költözött Általa az életünkbe, ami a történtek ellenére is boldog, és szép.

Az emlékük ugyanolyan fájdalmas még ma is (lassan 4 éve történt), de nem ennek árnyékában élünk, és ma már elbírjuk azt a terhet, amiről korábban azt hittük, hogy agyon fog nyomni minket.

4 hónappal utána még én is így éreztem magam. Kb. eddigre sikerült összeszednem magam annyira, hogy vissza tudjak menni dolgozni, hogy emberek közé tudjak menni.

Adj időt magadnak, az tényleg segít. Most hihetetlen, de jobb lesz. Arra, és azokra koncentrálj, akik megmaradtak neked. Sok erőt kívánok!

Hát az segíteni nem fog, ha 200 kérdést kiírsz róla...

Keress fel egy pszichológust.

Sajnálom ami veled történt, tenyleg...

Csak nem értem, ha belátod, hogy egyedül nem megy feldolgozni, miért egy ilyen felületre jössz, többnyire olyan emberektől, akiknek foggalmuk sincs milyen érzés ez, mit tehetnél ellene, ilyenektől kérdezni.