Normális, hogy így érzek?

Normális. Pihentessétek a gyerek kérdést, használjatok megbízható fogamzásgátlást.

Teljesen normális, hogy így érzel. Sajnos én is elvesztettem néhány hónapja a babámat a 9. hétben megállt a fejlődésben. Munkám sincs már jó ideje, így nem tudom mikor vághatunk bele újra a babaprojektbe, számomra is céltalan az élet teljesen. Átérzem a fájdalmad, még ha sokkal több mindenen is kellett keresztül menned. Tiszta szívből kívánom neked, hogy sikerüljön mihamarabb lelkileg megerősödnöd és legyen egy ép egészséges kisbabád! Kivizsgálások egyébként történtek?

Nekem sem javasolt semmit az orvos, mert azt mondta egy vetélés előfordul. Ettől függetlenül én megcsináltattam jó néhány vizsgálatot, mert ha kiderül egy apró probléma is, tudsz ellene tenni. Én nagyon javasolnám neked is, hogy járj utána. Háziorvos is van amire ki tud írni, nem kell fizetni érte. Egy pajzsmirigy, trombózis, cukorvizsgálat és egy hormonpanelből sok minden kiderülhet. Lehet éppen csak egy kis eltérés van, amit gyógyszeresen lehet kezelni, ez akadályozza a terhesség megmaradását. Van facebookon egy vetélés, missed ab utáni babavárás csoport, nem tudom benne vagy-e, nekem borzasztó sokat segít, hogy mások is megosztják a tapasztalataikat. Javaslom, hogy lépj be, sok hasznos infót találsz, van benne pszichológus és nőgyógyász is, akitől lehet kérdezni, nagyon szívesen segítenek.

Kedves kérdező. Teljesen normális én sajnos ugyan ebben a cipőben voltam. Nekem 3 év alatt 5 vetélésem volt és sajnos egyéb orvosi ok miatt nem lehet már kisbabánk a férjemmel ( 25 vagyok). Nekem a diamond képek készítése és a mandala képek készítése segített a túllépésben és a naplóírás illetve nem rendes tévét néztem csak netről letöltöttet amiben nem volt reklám. Mikor az utolsó 2 vetélésem volt az egyiknél a nővérem a másiknál az ikertesóm jelentette be hogy baba lesz így még rosszabb volt a dolog. Ajánlok valami kézműves hobbi elkezdését mert úgy el tudod vonni a figyelmet a sikertelenségről. Remélem segíttetem valamelyest és kitartást kívánok neked.

Császár után 4 napig éltek az ikerfiaim... Nagyon durván 1.5 évig kaptam bőgőgörcsöt kisbaba láttán... Már 3 év eltelt a nővérem most szült de (nem a nővérem meg a gyerek miatt) de nem jó érzés látni úgy hogy ahogy csak lehet kerülöm őket... A mai napig a szívem szakad meg hogy akikkel együtt voltunk terhesek már oviba készülnek én meg csak vagyok... Azóta is igyekszem valami életcélt... Élet értelmét találni... De nem megy... Nincs azóta se karácsony se húsvét se szülinap egyszerűen nem okoz örömet semmi... Úgy hogy szerintem sajnos normális hogy így érzel...

Szerintem teljesen normális. Hagyj most magadnak egy kis időt, próbáld meg feldolgozni a történteket. Ha kell, ordíts, bőgd ki magad, esetleg menj el egy pszichológushoz. Aztán ha úgy érzed, készenállsz, és teherbe esel újra, akkor pedig ne is gondolj arra, hogy baj történhet. Ne gondolj a vetéléseidre onnantól. Puszi neked, így is, hogy nem ismerlek, és nagyon sok kitartást! Ha valakivel beszélnél írhatsz privátban is. :) ;)

Hát ne is haragudj kedves utolsó, de nem biztos, hogy olyan könnyű, mikor már 3x elvetélt. Szerintem meg pont ez az, hogy ilyenkor szoktak összeroppanni, és ezt nem szabad hagyni! De az a te véleményed, ez meg az enyém.