Ha terhesen magányos vagyok lehetséges hogy majd a pici megszületése után mindez megváltozik?

Nem akarlak lelombozni, de ha már most így érzel akkor ez a szülés után sem lesz jobb. Férjem anno azt mondta, hogy azért nem aggódik értem mert nekem az a szuper képességem, hogy baromi jól érzem magam egyedül, így nem lesz gond nálam a bezártság és a monotonitás (amúgy baromi sokat segít). És ez így is volt amíg meg nem szültem. 3 hetes a babám és őszintén szólva tényleg kicsit sok. Imádom Őt, nem arról van szó, de a szülés utáni hormonok miatt még mindig naponta sírok valami hülyeségen, de a kialvatlanság, a folyamatos szoptatás és mikor sír a lányom és nem tudom miért.. ezeksem segítenek a helyzeten. Azt pedig már meg sem említem, hogy fürödni, pisilni, enni mikor és milyen helyzetben tudok.

Szóval szerintem nem lesz jobb mert nyomasztóbb lesz. Inkább most ismerkedj illetve beszéld át a férjeddel, hogy neked ez nem oké.

Bátor vagy, hogy babát vállaltál egy olyan kapcsolatba, ahol akár napok is eltetlen minimális szóváltással. Nem bírnám. Mikor a másodikat terveztük, megmondtam a férjemnek, vagy vált és olyan munkát keres, ahol nem dolgozza ki a belét éhbérért, vagy nem lesz második gyerek, sem párkapcsolatunk. Már idegroncs volt amúgy, de váltott.

Én a helyedben barátokat keresnék klubokban, fb csoportokban, bárhol, csak ne unatkozz. Mert az első időkben amúgy fel sem fog tűnni, hogy egyedül vagy, de utána igen.

Én meg úgyis érzem, hogy nem érdekelnek ezek a klubok és más emberek, úgy érzem, senki nem tud olyat mondani, ami érdekel.

A családom, a régi barátaim és a kollégáim hiányoznak. Illetve mi is napokig alig találkozunk a párommal, így a munja is annyi, hogy nem jutok el se klubba se tornára (de nagyokat sétàlunk meg ilyenek).