Barnázás, hematóma, volt valakinek ilyen?

7.héten semmi gáz nem volt. Aztán 1 het múlva egy nagyobb sötétbarna folyást láttam a wcben. Másnap görcsöltem, és barnás nyák távozott, pár perc mulva enyhe vérzés. Beijedtem, szóltam is a főnöknek, aki egyből haza engedett(már tudott a terhessegemről). Aznapra megszűnt a barnázás, feküdtem, pihentem. Másnap mentem dokihoz, aki egy akkora hematomát talált közvetlen a baba felett, mint maga a magzat az összes mindenével együtt, ami megindult. Pihenés tp, örüljek, ha megmarad szavakkal engedett el. 2 het múlva kontroll, hematoma még megvolt, nem nőtt, nem is csökkent, de még ne reménykedjek. Aztán eljött a 12 hetes uh, ahol még mindig megvolt a hematoma, ugyancsak nem nőtt, stagnált. 14.héten a doki halkan gratulált, de azért mondta, hogy ne éljem bele magam, kicsi még nagyon. Akkor mondott talán fiút, de nem mentünk bele, mert hát ugye bármi lehet. A 19heti uh után már hatarozottabban gratulált, mert akkor a hematoma már elhanyagolható volt a babához képest, de akkor már én nem mertem örülni, tudod még nem volt olyan korban, ha bármi történik, túlélje. A 30.hét után lélegeztem igazán fel, akkor már kezdtem beleélni magam, de a terhesség végéig tárgyilagosan kezeltem a terhességem tényét, nem mertem kötődni hozzá. Éreztem, rugdosott, de ennyi. 36.héten gbs pozitivitást adott a kenetvétel, akkor meg minden jelet figyeltem magamon, hogy időben beérjünk az antibio kúra miatt, amit kapnom kellett. Közben építkeztünk, költöztünk, családi drámák, szóval nem könnyített a helyzetemen a családom. Mégis 39+6ra született, magzatvízszivárgással kezdődött. Megszületett, és minden szuper a lehető legnyugisabb baba immár fél éve.

Nekem ez volt a második babám, többet nem is szeretnénk.

Nyugodj meg, ha tudod, hogy haematoma. Tehat amiatt van a barnázás. Nekem pont így volt a harmadikkal. Pár hétig feküdtem ( ugy-ahogy, inkább főleg csak addig, amíg tapasztaltam a barnázást, ez kb egy hét volt). A köv uh-n már nem volt sehol a haematoma.

7 hkm