45 évesen lettem spontán terhes (nem tervezetten). Már van két gyermekem, nagyobbak. Ti megtartanátok?

Én nem tartanám meg, maximum, ha nem lenne még gyerekem, de akkor is elgondolkodnék rajta. Rizikós és ez a kor már szerintem elég idős gyerekvállalásra.

Nem tartanám meg. 38 évesen szültem 4. gyermekemet (szintén új házasság). Egészségileg teljesen tönkre mentem. Bár imádom a gyerekem, apa mindenben mellettünk van (sőt gyakorlatilag mindent megcsinál a gyerek körül), mégis hiányzik az egészségem.

Én megtartanám. :) Főleg, így hogy a párod is nagyon szeretné, támogatna, ráadásul ha ő otthon is maradna vele, akkor annyira a szabadságodból sem veszítenél.

Én is megtartanám. Egyrészt van egy mindenben támogató párod, ami talán a legfontosabb, másrészt ő maga csoda, hogy jött (főleg, ha védekeztetek) továbbá nem tudnék együttélni az abortusz gondolatával sem. Még ha a babát érezném a nagyobb tehernek, akkor is sokkal inkább lemondok még pár évre a szabadságomról, mint örökké az abortusz miatt gyötrődjek és valószinűleg a kapcsolatom is rámenne...

Kedves Kérdező! :) Én a helyedben megtartanám a kicsit. Vannak, akik nehezebb helyzetben is vállalták a babát. Szerencsés vagy abból a szempontból, hogy a pároddal szeretitek egymást, és ő szeretné a kicsit. Biztosan segítene mindenben. Sőt, esetleg a két nagyobbik gyermeked is. Illetve írod, hogy a körülmények is jók. Nekem van egy olyan ismerősöm, akinek nagyon sokáig sajnos nem jött össze a kicsi, aztán kettő is született neki kis korkülönbséggel (40 felett szült), és most nagyon örül nekik. Egy másik ismerősöm meg pont úgy volt, mint te, két nagy gyerekkel 40 felett jött a harmadik, ráadásul ott kezdetben a férje nem akarta, de ő megtartotta, és most nagyon boldogok. Ha nem tartanád meg, akkor sajnos nem biztos, hogy együttmaradnátok a pároddal. Meg most sem vagy biztos a döntésben, és vannak olyan nők, akik bizonytalanul mentek abortuszra, és megbánták (persze nem látok a jövőbe és nem bűntudatkeltésnek, csak az alapján, amit írtál). Váratlanul érhetett ez az egész, hiszen nem tervezted. Várandósságkor egy nő nagyon összetett és érzékeny lelkiállapotba kerül, amikor sebezhetőbb, sőt felnagyítva látja a problémákat. Ez még olyanoknál is előfordulhat, akik nagyon akarták a kicsit. De ez csak átmeneti állapot. Szerintem ne a félelem alapján dönts. Ez a kicsi nagyon jönni akar, és tényleg csoda, hogy ennyi éves korban. Manapság egyre többen vállalnak gyereket 40 felett, és sokaknál rendben is mennek a dolgok. Minden jót és jó döntést kívánok! :)

Megtartanám, mert kizárólag nekem és az orvosomnak van joga eldönteni, hogy 45 évesen öreg vagyok-e egy babához, szerintem nem és egy 40 feletti nőt sokkal hatékonyabban vizsgálnak a várandóssága során, jobban odafigyelnek rá, emiatt ne aggódj. A párom miatt, de magam miatt is, főleg hogy nem is első gyerek nálad.

Kérdező, írd meg majd, hogy döntöttél.

Hogy döntöttél kérdező?