Volt valaki aki szétparázta a terhessége első 12 hetét?

Nagyon hosszú lesz így neked ez a 40 hét. Nekem a munka mellett eszemben sincs egész nap parázni meg hisztériázni.

És igen, árt a hetenkénti UH.

Én 3 évet vártam erre a babára, folyamatos kezelés, műtét, gyógyszerezés van mögöttem plussz 3 kémiai terhesség.

Most 13+3hetes vagyok. Azzal nyugtattam magam, hogy míg nincs vérzés, addig minden rendben. Mást nem tudok csinálni. Lefoglal a munkám is, nem stresszelem magam halálra, azzal többet ártok magamnak és a picúrnak. Boldog, problémamentes babavárást kérdező.

Erről szól az anyaság. :)

Ha jó orvost választasz, aki mindig őszinte veled és az összes hülye kérdésre válaszol, az sokat segít a dolgon.

JELEN 🙋🏼‍♀️!

7+5 vagyok ha jól számolok

Orvosnál még nem voltam , Angliában élek és itt 12 hét előtt nem nagyon fogalalkoznak az emberrel

Most 11.-re kaptam időpontot

Nagyon remélem, hogy sikerül kiharcolnom az uh-t .. ha nem akkor magán doki lesz belőle mert megbolondulok ha addig (12.hét )nem tudom meg , hogy van-e szív hang és minden oké-e

Olykor azt érzem ,hogy bele nyilalgat a hasam aljába (remélem,hogy növekszik szép lassan a méhem mert akkor azt jelenti ,hogy ő is ) nem tudom mit kéne érezni ilyenkor hiszen első baba lesz .. néha kis hányinger vagy szédülés.

A mellbimbóim roppant peckesen állnak egész nap 🤦🏼‍♀️, egyszóval érzékenyek.

Puffadok is elég rendesen főleg estére, de én egész nap látom magamon 😪🤷🏼‍♀️.

Mivel nem voltam még dokinál így nem tudom, hogy mi a helyzet.Nagyon izgulok :(

Én is nagyon izgultam az elején, de azóta már mérföldekkel nyugodtabb vagyok. Kb a 14-15. hétig idegeskedtem mindenen, de teljesen felesleges volt.

Akkor nyugodtam meg igazán, amikor elkezdtem érezni a mozgását. (18. hét körül) ezzel egyidőben kezdett nőni a hasam is.

Ekkor valahogy elkezdtem nagyon közel érezni a kisbabánkat magamhoz, onnantól kezdve azt érzem hogy minden rendben van és lesz :)

Teljesen elmúlt a kezdeti bizonytalanság.

Hetente ultahangra menni teljesen felesleges. Elhiszem és átérzem az idegességet, de valahogy kordában kell szerintem tartanod magad. Gondolj bele, haa megszületik se lehet minden nap orvos vinni hogy biztos mindene egészséges-e a gyereknek, márpedig nem fogsz belelátni a gyerek testébe, lesznek gondjai, lesz beteg, sírni fog, lesz olyan hogy fáj valamije, de meg kell tanulni kezelni a helyzetet. A baj pedig akkor is megtörténhet ha hetente mész UHra.

Ahogy mondtam én is sokat féltem, és vártam a következő vizsgálatot hogy megbizonyosodjak róla jól van-e.

Most 30 hetesen is imádom látni természetesen, de néha inkább itthon maradnék a hűs szobába minthogy pl vésőnőhöz vagy vérvételre menjek, annyira unom már ezt az állandó ellenőrizgetést :D

Szia,

Én is nagyon para vagyok. 3.gyerek, de mégis. A nagyoknál ennyire nem féltem. A vérvétel eredményre várni nekem a legszörnyűbb, van amire 3 hetet kell.

2 hét után ma nyugodtam meg, amikor végre hallottam a pici szívét olyan szaporán verni, hogy tudom, élni akar. Már most imádom! :)

Kijöttem ultrahangról és elkezdtem zokogni a megkönnyebbüléstől. Aztán még 2 órán át sírtam. :D Most már fáj a szemem, abbahagyom. :D

Lesz még min izgulni a következő 30 évben. :D